Gúnynevek.

Full text search

Gúnynevek.
A vármegye lakosai között a gúnynevek is eléggé el vannak terjedve. A legtöbb természetesen olyan, mely az egyenlő nevűek megkülönböztetésére szolgál. Az alsócsallóközi járásban mindenütt ismert és elterjedt gúnyneveken kívül használatos még a kukkó, tottya, toplaki és toholi, a mi mind butát és ügyefogyottat jelent. Nagyudvarnok vidékén a hülye = süsitek, az esztelen = gónó és a tehetetlen = letymetyutyi. Eperjesen a nagyothallót = süket-hordónak nevezik, a semmiházit pedig kulipinczom-nak. A Felső-Csallóközben, Tárnokon, a ronda = vicskus, a törpe = égevény, a gyarló = málé. Szászon az elhagyottan felnőtt gyereket váltott gyereknek mondják. Olgyán a gyenge ember: lütyő-hütyő, a hülye meg gyüge. Kismagyaron a czigányok gúnyneve kalakala, éza, kalapiri és feketefazék. Jókán az ügyetlen = trulló, a féleszű = söre, az együgyü = kukkó. Éberhardon a képtelen vagy tehetelten = tapitnya. Maczházán, a kit bosszantani akarnak, azt ürgehizlalónak nevezik. A galántai járásban leginkább csak a zsidókra alkalmaznak gúnyneveket, melyek egyszersmind ismertető nevek is, és valamely sajátságos vagy komikus tulajdonságuk vagy foglalkozásuk révén ragadtak reájuk. Ilyenek a Rozsdás, Mitugrász, Térdes, Vörös, Roszkorgyütt, Plúsz, Prekacs, Pukacs, Görény, Gégés, Hebegő, Végigüres, Nyakigláb stb.
A vármegyebeli németek között is találunk néhány eredeti gúnynevet, különösen a felsőcsallóközi járásban. Dénesden, a kinek azt akarják mondani, hogy megbicsaklott az esze, annak azt mondják: Du Feitl! – Lahmpoczn az olyan tehetetlen ember, a ki ott marad, a hova teszik. Az ostoba = Kochl. Az ügyetlen férfi = Töli. Az ügyetlen nő = Traml. A kofáskodó = Plodava. Felőcsöllén a csavargó = Schlunderl, a könnyelmű = Haderlak. Hidason nagyon sok lévén a hasonló nevű lakos, ezeket mindenféle melléknevekkel különböztetik meg egymástól. Így például Wenhardt Jánost, Stefl Jokl Hanslnak, Schwartz Jakabot Bieber Léni Joklnak, a két Putz János közül az egyiket Mitze Jánosnak, a másikat Schulmeister Jánosnak nevezik, mert legénykorában rövid ideig a tanítót helyettesítette stb.
A megyebeli tótok közt is sok a megkülönböztető név, de kevés a gúnynév. A jakabfalviakat békáknak nevezik és rájuk fogják, hogy mikor egy békajárásos esztendőben valaki azt a megjegyzést tette előttük, hogy Bécsben mindenen túl lehet adni, vérszemet kapva, zsákszámra vitték a békákat Bécsbe, eladni. Ennek a révén a jakabfalviakra azt is ráfogják, hogy mindenben igazuk van, mert hiszen a béka is mindig és mindenre azt mondja: recht, recht, recht. A detrekőcsütörtökieket bravencsároknak, vagyis hangyászoknak csúfolják, mert sokan közülök hangyatojás-szedéssel foglalkoznak. Az almásiakat meg hubaniak-nak gúnyolják, mert taplóval kereskednek.
A pozsonymegyei magyar nép nyelvének jellemzéséül legjobbnak tartjuk, párbeszéd vagy mese alakjában, néhány jellemző példát ide iktatni.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi