Emlősök.
Emlősök.
18. A mai állatfajok. Ezek szaporasága és sokfélesége igen nagy. Az emlősök közül a denevérekből úgy a simaorrúak, mint a patkósorrúak több nemmel képviselvék. A rovartevőket a vakondok, a cziczkányok és a sün képviselik. A ragadozókból szintén számos faj található, bár egyik-másik faj, mint a vadmacska s a vidra már a ritkábbak közé tartoznak. A vadászat nagy mértékben divatozván vármegyénkben, a vadászebek sok fajtájával: vér-, foglyász-, vizsla-, borz-, rókaebek, foxterrierek, parforce-vadászebek, tacskók sokaságával találkozunk. A házi és luxus-kutyák száma is nagyon jelentékeny. A róka leginkább a Kis-Kárpátokban kerül elő, honnan a lapályba, sőt a Csallóközbe is el-ellátogat. A menyétfélékből a köz. menyét, a nagy menyét vagy hermelin, a nyest szapora, ritkábbak a nyuszt s a borz. A görények száma nem éppen csekély. A rágcsálókból a mókusok, a pelék, az ürgék, az egerek, a poczkok, a nyulak szaporák, de a hód már egészen kiveszett. A kérődzőkből a tülkösszarvúak s a szarvasok mindenfelé találhatók. Ez utóbbiak közül a nemes szarvas, a dámvad az uradalmi pagonyokban, az őz a Kis-Kárpátokban, a Duna és a Morva mellett levő ligetekben, valamint a vármegye területén minden kisebb és nagyobb erdőben szép számmal jelentkezik. A nemkérődzőkből a sertésfélék több 21fajtája található. A vaddisznóra a Kis-Kárpátokban mindenütt akadhatni. A páratlan újjúak közül a lófélékből a ló szapora és jóminőségű, a szamár s az öszvér csak gyéren kerülnek elő. Az erszényesek közül a kenguruh az ú. n. Benett-kenguruh a cseklészi uradalmi vadaskertben látható.
