Folyóvizek.
Folyóvizek.
5. A vármegye folyóvizei.
A vármegye hegyrajzi alakulatának alakítólag kellett hatnia annak sajátos vízrendszerére. A Kis-Kárpátok vízválasztót alkotnak a pozsonyi és a bécsi medencze között. A hegység folytonos gerinczet alkotva, egyes kisebb hegycsomóival és több rövid oldalágaival csupa harántvölgyeket mutat, mi a vizek ellenkező irányú levezetésére volt határozó. E vármegyében tényleg, ha a Dunába ömlő Károlypatakot és a Vödriczet nem számítjuk, mindössze két külön folyóvízvidék van: a Kis-Kárpátok nyugati, vagyis a hegyentúli, meg a Kis-Kárpátok keleti, vagyis a hegyeninneni folyóvízvidéke. Amaz a Morva-folyót, emez a Vágdunát táplálja akképpen, hogy az azoktól levezetett vizek még csak a vármegye határain kívül egyesülnek újból a közösen levezető nagy csatornában: a Nagydunában. A lassan hömpolygő Morva legnagyobb mellékfolyói Pozsony felől a Miáva, mely egyszersmind megyehatárul szolgál Nyitra felé; tőle délre a detrekői, széleskúti és rohrbachi patakokat magába egyesítő Rudava; a konyhai és perneki vizekből keletkező Malina, továbbá az Almási, Stomfai és Beszterczei patakok. Mindezek nyugati és délnyugati irányban futva ömlenek a Morvába. Ellenben a Vágdunába szakadó folyóvizek a Kis-Kárpátok keleti lejtőiről futnak le délkeleti irányban. A Bláva, a Polána vagy Spaczinska-patak, a Parnát magába vevő Tirnava s a Gidra vagyis Czifferi-patak, valamint a Királyfalvai meg Dubovai patakokat magába foglaló Modrapatak és a Csádé egyesüléséből keletkező 5Dudvág, melybe még a Sardpatak s alább a Feketevíz is szakad, vármegyénk határpontján jut a Kisdunába, mely már Komárom vármegyében a Vággal egyesülve, mint Vágduna szakad a komáromi várfok alján a Nagydunába. A Nagyduna Dévénytől Ásványig mintegy 60 kilométernyi vonalon szegi be a vármegyénk területét dél felől.
