A VÁRMEGYE SZEREPE A NEMZET TÖRTÉNELMÉBEN.
A VÁRMEGYE SZEREPE A NEMZET TÖRTÉNELMÉBEN.
A XV. századig úgyszólván minden komoly veszély, mely hazánk egén feltűnt, a nyugat népeinek hatalmi törekvéseiben bírja kulcsát. Már maga az államalkotás munkája, a megszilárdulás korszaka, a nyugattal való folytonos ellenségeskedés között tölt el. Nagy szerencse, hogy mikor keleti határainkon a török veszély hatásosabban jelentkezett, a magyar hadvezéri székben s utóbb a trónon hatalmas alakok ültek, a kik a magyar névnek tiszteletet és dicsőséget szereztek és a nyugati határt nemcsak védeni, de szilárdítani és tágítani tudták.
Ezzel az állandó nyugati veszedelemmel szemben éber őrökként szerepeltek a nyugati megyék: Sopron, Pozsony, Nyitra és Trencsén. Az ő életök úgyszólván az önfeláldozó harczok lánczolatából jegeczült össze. Testükkel védték a hazát. Szilárdságukkal, hű hazafias ragaszkodásukkal gátat vetettek a német és szláv áradatnak.
Ezt a szerepkört a nemzet politikai történelmében, exponált helyzeténél fogva, kiválóképpen éppen Pozsony vármegye volt hivatva betölteni. És a híven teljesített kötelességen messze túl menő önfeláldozó készség hervadhatatlan babérokkal fedte be e vármegye sokszoros sebekből vérző testét.
A Boleszló elleni hadjárat.
III. Henrik hadjáratai.
Pozsony nagy ostroma.
IX. Leó pápa Pozsonyban.
Salamon király Pozsonyban.
Szt. László körülzárja Pozsonyt.
V. Henrik ostroma.
IV. Béla.
Bosszuló hadjárat Frigyes ellen.
Ottokár-féle harczok.
IV. Béla és V. István kibékülése.
Pápai követ Pozsonyban.
A Németujváriak Pozsonyban.
Albert herczeg fondorkodása.
Róbert Károly.
Nagy Lajos.
Zsigmond.
Az első pozsonyi országgyűlés.
Birodalmi gyűlés Pozsonyban.
A husziták.
Az új hadi regula.
Erzsébet királyné.
Giskra.
I. Mátyás.
II. Ulászló.
