A kath. egyház újjászervezése.
A kath. egyház újjászervezése.
A szatmári békekötés után teljes erővel megindult a kath. egyház újjászervezése Somogy vármegye területén. A középkorban keletkezett plebániákat visszaállítják, számos új egyház alakul s egyúttal megindul a térítés munkája is.
Az egyház, a kormányhatóságoktól támogatva, több templomot foglal vissza a kálvinistáktól s egyes helységek lakosait sikerül ismét visszatéríteni a kath. egyházba, úgy hogy a XVIII. század végén a kath. hit már túlsúlyra jut Somogy vármegyében is.
Jelenleg a vármegye területe egyházi tekintetben a veszprémi és a pécsi püspökségek között oszlik meg.
A veszprémi püspökség egyházi főhatósága alá eső terület két főesperességre, a somogyira és segösdire oszlik. Az egyes főesperességek alá a következő plebániák tartoznak:
I. Somogyi főesperesség. 1. Ságvári alesperességi kerület: Ádánd (alapíttatott 1853), Balatonendréd (helyreállíttatott 1744), Kiliti (helyr. 1794), Kőröshegy (alap. 1759), Nagyberény (helyr. 1746), Ságvár (alap. 1806), Tab (alap. 1759), Zamárdi (helyr. 1785), 2. Karádi alesperességi kerület: Andocs (helyr. 1717), Kapoly (helyr. 1785), Karád (helyr. 1705), Látrány (alap. 1746), Miklósi (helyr. 1791), Nágocs (alap. 1783), Szólád (helyr. 1744), Törökkoppány (alap. 1770). 3. Somogyvári alesperességi kerület: Buzsák (helyr. 1748), Gamás (helyr. 1771), Geszti (alap. 1788), Lengyeltóti (alap. 1702), Osztopán (helyr. 1788), Öreglak (helyr. 1788), Somogyvár (alap. 1704), Szőllősgyörök (alap. 1704). 4. Igali alesperességi 549kerület: Attala (alap. 1722), Gölle (alap. 1711), Igal (helyr. 1685), Kercseliget (alap. 1746), Kisbárapáti (helyr. 1743), Mernye (helyr. 1724), Mosdós (alap. 1834), Somogyacsa (alap. 1788), Somogyszil (alap. 1726). 5. Kaposvári alesperességi kerület: Bőszénfa (alap. 1781), Hetes (visszaállítva 1769), Kaposszentbenedek (alap. 1777), Kaposvár (alap. 1718), Szentbalázs (helyr. 1739), Taszár (alap. 1747), Toponár (alap. 1818), Zseliczkislak (alap. 1901).
II. Segösdi főesperesség. 1. Marczali alesperességi kerület: Balatonberény (alap. 1903), Csákány (1788), Kéthely (helyr. 1719), Marczali (helyr. 1722), Mesztegnyő (helyr. 1806), Somogyfajsz (helyr. 1754), Somogysámson (helyr. 1747), Tótszentpál (helyr. 1719), Vörs (helyr. 1720). 2. Segösdi alesperességi kerület: Böhönye (alap. 1905), Felsősegesd (helyr. 1734), Kutas (alap. 1788), Nagybajom (helyr. 1716), Nagyszakácsi (alap. 1873), Nemesvid (helyr. 1755), Somogyszob (helyr. 1784), Tapsony (helyr. 1723). 3. Csökölyi alesperességi kerület: Barcs (alap. 1808), Csököly (helyr. 1718), Kadarkút (helyr. 1788), Németlad (helyr. 1748), Németújfalu (alap. 1803), Somogyhárságy (alap. 1781), Szulok (alap. 1767), Babócsa (alap. 1723), Erdőcsokonya (helyr. 1749), Görgeteg (alap. 1860), Háromfa (alap. 1875), Nagyatád (alap. 1720), Tarany (alap. 1767), Vízvár (helyr. 1855). 4. Csurgói alesperességi kerület: Berzencze (helyr. 1708), Csurgó (alap. 1722), Gyékényes (alap. 1788), Iharos (helyr. 1755), Miháld (helyr. 1760), Somogyszentmiklós (helyr. 1788), Zákány (helyr. 1772).
A vármegye területének az a része, mely a pécsi püspökség egyházi főhatósága alá tartozik, a székesegyházi főesperességbe van beosztva. Ennek egyik alesperességi kerülete a szigetvári, a melyhez Somogyból a következő plebániák tartoznak: Felsőszentmárton (alap. 1789), Lakócsa (alap. 1717), Mozsgó (alap. 1750), Szentlászló (alap. 1821) és Szigetvár (alap. 1696).
