A július 12-iki határozat.
A július 12-iki határozat.
A közgyűlés a főispán maradását örömmel fogadta, de a kormány iránt bizalmatlanságát fejezte ki és Kapotsfy Jenő és Rusa Ernő dr. indítványára elhatározta, hogy: 1. a kormányt nem támogatja; 2. a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtására, valamint meg nem szavazott újonczok sorozására vonatkozó rendeleteit végre nem hajtja, megtiltja az önként fizetett adók beszolgáltatását 582is, az önként jelentkező újonczok részére a belépési nyilatkozat kiállítását, elvárja, hogy a tisztviselők nem működnek közre a póttartalékosok és tartalékosok oly czélból leendő behívása körül, hogy ezáltal az újonczok pótoltassanak; 3. utasítja az alispánt, hogy a törvényellenes kormányrendeleteket végrehajtás előtt a vármegye törvényhatósági bizottsága elé terjeszsze. Evégből minden hónap első hétfőjén rendkívüli közgyűlést tart és 4. ünnepélyesen kijelenti, hogy bármiféle sérelemért, a mely akár a vármegye tisztviselőit, akár a községek elüljáróit a fentebbi utasításokért érhetné, teljes vagyoni és erkölcsi elégtételt fog nyujtani (1905. jkv. 342. sz.).
Tallián főispán e határozatnak a tartalék első és a póttartalék három legifjabb évfolyamának legénységi állományába tartozó egyének behívása és előállítása, nemkülönben az önként fizetett adók beszolgáltatása körüli tilalomra vonatkozó része ellen nyomban bejelentette fellebbezését.
Az augusztusi közgyűlésen tárgyalásra került báró Fejérváry Géza miniszterelnök „intőszózata” a törvényhatóságokhoz, mire a vármegye azzal felelt, hogy a július 12-iki határozatát még kibővítette és utasította tisztviselőit, hogy minden oly katonai behívó kézbesítését megtagadják, a mely nem határozottan csakis fegyvergyakorlatra s nem határozott időre szól, utasítja alispánját, hogy 48 órán belül hívja fel a körjegyzőket, hogy községeiket kioktassák, miszerint a politikai hatóságok kikerülésével postán térti vevénynyel czímükre küldött leveleket, a melyekről sejtik, hogy katonai behívót tartalmaznak, át ne vegyék és végül utasítja a községeket, hogy a netán általuk bérben bírt italmérési jog után járó bérösszeget ne fizessék be az adóhivatalba (1905. jkv. 346 sz.).
