Gr. Forgách Móricz királyi biztos.
Gr. Forgách Móricz királyi biztos.
A vármegye tehát a szept. 17-iki közgyűlésen a közbiztonság helyreállítására a kormánytól egy felelős, tejhatalmú biztos kiküldését kéri. Az Andrássy-minisztérium a királyi biztost szept. 26-án gróf Forgách Móricz nyugalmazott ezredes személyében küldte ki. De alig hogy állását elfoglalta, a rablóbandát okt. 3-án megsemmisítették. Andorka Gyula marczali járási esküdt ugyanis értesült, hogy a rablók Zalából visszatértek Somogyba; értesítésére a Millei pandurkáplárból, Récsei közpandurból és három vadászkatonából álló csapat útját állta a rablóknak.
A kifejlődött lövöldözés kézben egy vadász ugyan meghalt, de egy rabló is elesett, egyet meg elfogtak; csak Juhász András, a rablófőnök tudott megmenekülni. E sikerre Csépán alispán táviratilag fordult a minisztériumhoz hogy a királyi biztosságot szüntesse meg; a miniszter azonban a következő találó indokolással utasította vissza az alispán felterjesztését; „... mert a rablófőnöknek sikerülhet egy új bandát alakítani, egy oly megyében, a melynek köznépe a rablófőnökből hőst csinálva, azt a nép ajkán forgó versekben dicsőítve megéneklé. Egyáltalán nem felesleges, hogy az a nép, a mely a társadalom ellen elkövetett bűnt átérteni nem látszik, legalább anyagilag érezze súlyát azon rendkívüli intézkedéseknek, a melyeket mulasztásaival s bűnös közömbösségével részben önmaga tett szükségesekké.” Így azután a vármegye elrendelte, hogy a kir. biztos kineveztetése, rendkívüli hatásköre nyomtatványokon az egész vármegyében közhírré tétessék. A kir. biztosnak elég dolga volt, mert nemcsak a rablók üldözését, hanem az orgazdák nyomozását is ő végeztette. A minisztérium csak decz. 27-én hívta vissza gróf Forgáchot.
