Az 1847-iki országgyűlés.
Az 1847-iki országgyűlés.
A közjogi bizottság szinte permanencziában volt, mintha megérezte volna a nagy idők előszelét és azt, hogy ez az országgyűlés nem meddő viták színhelye lesz, hanem hogy ott az új állam alapjait fogják lerakni.
Kossuth Lajosnak a válaszfelirat ügyében megindult tárgyalások folyamán mondott beszédének hatása alatt 1848 jan. 10-én a vármegye a következő utasítást küldi követeinek: „Az ország függetlenségét biztosító 1790: X. t.-cz. alapján 522szükséges oda működni, hogy a hon alkotmányos kormánya az összbirodalom kormányától függetleníttessék. A helyettes (kir. helytartó) köre s tekintélye visszaállíttassék, felelősség által korlátoztassék s az összes kormányzat az ország kebelébe tétessék. – Magyarország s a birodalom többi országai között a kapocs egyedül a közös fejedelem személyének azonossága lévén.”
Mialatt az országgyűlésen a honosításról szóló törvényjavaslatot tárgyalják, az ellenzék szóbahozza az adminisztrátori rendszert, melynek megszüntetését első feladatának tekinti. A nádor, hogy a rendeket megnyugtassa, a febr. 1-én tartott ülésen bemutatja a király leiratát, mely az adminisztrátorok kinevezését csupán a közigazgatás gyorsítása, hatásosabbá és szabatosabbá tétele érdekében tartja szükségesnek. A vármegye a febr. 9-én adott követi utasításában kijelenti, hogy miután az adminisztrátori rendszer tárgyában kibocsátott királyi leirat a megyei önkormányzat megsemmisítését nyíltan elárulja, felhívja a követeket, hogy a sérelmes rendszer megsemmisítését szorgalmazzák.
Ezen a közgyűlésen választották követül Madarász Lászlót, a ki már az országgyűlés márcz. 8-iki ülésén felszólította a főrendeket Kossuth Lajos feliratának tárgyalására, melyben Ausztriának alkotmányt, Magyarországnak független felelős minisztériumot kért.
Somogyba is csakhamar eljutott Kossuth feliratának a híre. A márcz. 14-én tartott közgyűlésben Pestmegyének a független nemzeti kormány felállítását magába foglaló javaslatát a vármegye magáévá téve, utasítja követeit, „legyenek tolmácsai az uralkodócsalád iránti ragaszkodásnak, de legyenek tolmácsai azon meggyőződésnek is, hogy „a birodalom trónja, bizalomvesztett népei felett, csak alkotmányos engedmények útján szilárdulhat meg újra”.
Az ezt megelőző napon azonban Bécsben kitört a forradalom, mely csakhamar új fordulatot adott az eseményeknek. A király beleegyezett a felelős minisztérium megalakításába s annak elnökévé gróf Batthyány Lajost nevezte ki. Öt nap alatt elkészül a független felelős minisztériumról szóló törvény s megalakul az első minisztérium.
A vármegye a márcz. 27-én tartott közgyűlésében értesül a felelős minisztérium megalakulásáról s ugyanakkor olvasták fel gróf Batthyány Lajos miniszterelnök körrendeletét a közrend fenntartása iránt, melynek végrehajtása czéljából, a másodalispán elnöklete alatt, állandó választmányt jelölt ki, mely minden hétfőn ülést tartott.
