Hőke Lajos, történetíró, megyei aljegyző, szül. 1813 decz. 15-én Endréden. Tanulmányait Gyönkön és Debreczenben végezte. Előbb theológiát tanult, majd a jogi pályára lépett, 1838-ban a pesti királyi táblán juratus lett és 1840-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Ezután nyolcz évig báró Majthényi László barsi főispánnál volt nevelő. A szabadságharcz után, a melyben nemzetőrként küzdött, Pestre került, hol a vármegye cs. kír. főnökségénél kapott hivatalt; innen 1854-ben Szolnokra ment, vármegyei titkárnak. Itt időzése alatt írta Kis tükör czímű földrajzát (1857) és az Általános földrajzot (1861). 1861-ben Hont vármegyében megválasztották aljegyzőnek, később levéltárnoknak. Mint ilyen nagyon széleskörű történeti kutatásokkal foglalkozott, és nagyszámú, értékes történeti czikket közölt, főleg Hont vármegye multjáról, a „Magyar Sion”-ban, a „Fővárosi Lapok”-ban, a „Vasárnapi Ujság”-ban és a „Századok”-ban. Meg akarta írni Hont megye monografiáját, de nem készült el vele. (Kéziratát a vármegye levéltárában helyezte el.) 1869-ben nyugdíjaztatta magát és ezentúl rokonainál tartózkodott Dombóváron, Kaposvárott és Csurgón, hol 1891 nov. 20-án meghalt.
Történeti, ethnográfiai, politikai, kritikai, irodalomtörténeti és pedagógiai czikkeinek száma egész kis könyvtár. Önálló művei: Elemi oktatástan. Buda, 1847. – Kis tükör, az ausztriai birodalmat, különösen Magyarországot mutató. Buda, 1857. – Magyarország újabbkori történelme 1845–1892-ig. Átdolgozva és kibővítve kiadta Szabó Ferencz, Nagybecskerek, 1893, Két köt. – Számos értékes történeti munkája fennmaradt kéziratban.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.