Kolmár József.
Kolmár József.
Kolmár József, főgimnáziumi tanár és író, szül. 1820-ban Magyaród-pusztán. A theológiát a pápai ref. főiskolában halgatta, hol a Képzőtársaságnak egyik alapítója és Jókaival, Petőfivel és Orlai Petrics Somával együtt tagja volt. Az 1843–44. években sok nélkülözések között élt Pozsonyban, az Országgyűlési Tudósításokat másolgatva, midőn még az odavetődött s nyomorban sinylődő Petőfi Sándort is segítette. 1845-ben Vahot Imre Pesti Divatlapjának lett a segédszerkesztője, majd az Életképeknek munkatársa és szerkesztője. 1848-ban Kossuth hirlapjának a korrektora és belső munkatársa. 1849-ben a menekülő kormánynyal Debreczenbe költözött, hol a hivatalos Közlöny korrektora volt. A szabadságharcz lezajlása után Pápán tanár lett. Innen hasonló minőségben Bajára ment, hol a „Bajai Közlöny”-t alapította és szerkesztette. 1861-ben a pozsonyi gimnáziumhoz nevezték ki tanárnak, a hol a 80-as évek végéig tanított.
Önálló művei közül fontosabbak: Szabadságdal. Pozsony, 1848 márczius 17. – Nők könyve. U. o. 1848. – Nép szava, Isten szava. U. o. 1848. – A szabadságsajtó tizedik napján. 251– Mit beszélnek a virágok? – Keleti virágnyelv magyar költők gyöngyeivel díszítve. U. o. 1861–67. – Dalok könyve. Száz magyar költő és a nép dalaiból, műfajilag rendezve. U. o. 1862. – Tell Vilmos, elbeszélés ifjak számára, Hoffmann után németből. Baja, 1862. – Latin nyelvtan. Pest, 1864. – Epigrammok. U. o. 1871. – A koronák harcza. Korregény Samarow Gergely után ford. U. o. 1874. Négy kötet. – Petőfi Sándor emlékezete. U. o. 1880. – Arany-versek. Írta tanársága 30. évében. 1879. – Farkas és bárány. Szatira. Írta ... ötvenéves írói pályája emlékéül. Pozsony, 1893. – Világnézlet szatirák és epigrammákban. U. o. 1895. – A világról. Egy könyv, a mely nem hízeleg. Az új millenniumi nemzedék javára. Írta egy hetvenhétéves tanár. U. o. 1896. – Makrobiotika, hosszú élet tükre. U. o. 1898.
