Melius Juhász Péter.

Full text search

Melius Juhász Péter.
Melius Juhász Péter, a magyar Kálvin, a legnagyobb reformátorok egyike, a magyar kálvinizmus megalapítója, püspök, író és kiváló polemikus szónok, szül. 1515-ben Horhiban, mely akkoriban Somogy vármegyéhez tartozó község volt s most Tolnában a vármegye határszélén puszta. Wittenbergában tanult, nagy tudományú férfiú volt, gazdag teológiai ismeretekkel; nagy jártassággal bírt a zsidó, görög, török, arabs és német nyelvekben. Wittenbergéből Debreczenbe hívták meg lelkipásztornak. Előbb a katholiczizmus, különösen az egri püspök támadásai ellen küzdött, majd a lutheránustól elvált kálvinista egyháznak élére állván, azt szervezi és az akkor még lutheránus Dávid Ferenczczel megszerkeszti az első kálvini hitiratot: Orthodoxa Sententia de coena Domini (az úrvacsoráról), majd két évvel később, 1561-ben, Szegedi Gergelylyel és Czeglédi Györgygyel megírta a a Confessio Debrecinensist, az első magyar református hitvallást. Nemsokára azonban még hatalmasabb küzdelem várakozott Meliusra. Ebben az időben kezdett ugyanis az unitarizmus terjedni Magyarországon. Debreczenben Arany Tamás kezdte először a szentháromság-tagadók igéit hirdetni, de négynapi templomi vita után Melius teljesen legyőzte és a diadalmas püspök kiadta Arany Tamásnak 37 rendbeli eretnekségéről írt könyvét: Az Aran Tamas hamis es eretnec tevelgesinec és egyéb sok teuelgéseknek ... meghamissitási ... (1562 Debreczen) czím alatt. Még Egri Lukácsot, az ungvári unitárius papot, is sikerült elhallgattatnia, de a valódi élethalálharczot akkor kellett megvívnia a szentháromságtagadók ellen, mikor a hatalmas és éleseszű Dávid Ferencz támadta meg a lutheranizmust és kálvánizmust egyaránt. Melius észreveszi a veszélyt és tudásának teljes erejével, szenvedélyének izzó hevével vesz részt a vallási küzdelemben. Egyik hitvitát a másik után tartja Dávid Ferenczczel és a vitairatoknak egész özönét zúdítja ellenök. E küzdelemben emelkedett ki teljes valóságában Meliusnak, „Péter pápának”, hatalmas egyénisége, kiváló szónoki és harczos polemikus írói tehetsége. A küzdelem még javában tartott, mikor a legszenvedélyesebb harczos kezéből kihullott a toll. Melius 1572 258decz. 15-én meghalt. Debreczent ő, a „debreczeni pápa” tette kálvinista Rómává, ő tette iskoláját is híressé, és az ő puritán, hajthatatlan, lelkes magyar egyénisége adta meg nemcsak a debreczeni, hanem az egész kálvinista egyháznak a jellegét. Nagy tudós, erős, maró tollú író, éleseszű hitvitázó, hatalmas szónok volt, tele indulattal és szenvedélylyel. Vallási elveiben hajthatatlan és az unitárizmus ellen engesztelhetetlen gyűlölettel lelkében. A magyar kálvinizmusnak ő volt a megalapítója és megszilárdítója. 1872 decz. 15-én, halálának háromszázadik évfordulója alkalmával, a református egyház a debreczeni nagytemplomban emlékünnepet tartott és elhatározta, hogy a nagy reformátornak emléket állít.
Munkái: A Chrisztus Közbe Jarasaról Valo Praedicacioc ... Döbrötzönbe nyomtattac 1561. – A Szent Pal Apostol levelenec, mellyet a Colossabelieknek irt, predicacio szerent valo magyarâzattya ... U. o. 1561. – Catecismus. Az Egesz Keresztieni tudomannac fondamentoma ... Calvinus Janus irassa szerint. U. o. 1562. – A kisértet és bünös ember párbeszéde. 1562. – Magiar Praedikatioc. U. o. 1563. – Valogatot praedikaciok. U. o. 1563. – Apologia et obstersio Debrecinensis a calumniis quibusdam. U. o. 1563. – Refutatio confessionis de coena Domini Mathiae Hebler. U. o. 1564. – Az ket Samuel könyueinek es az ket kirali könyveknek ... igazan valo forditasa Magiar nielvre. U. o. 1565. – Szent Job könyvenek ... forditasa. Várad, 1565. – A Debreczenbe öszve gyült keresztien praedikatoroknac ... vallásoc. Debreczen, 1567. – Uj Testamentom. Szeged, 1567. – Az Szent Janosnac több ielenesnec igaz es iras szerint való magyarazassa. Várad, 1568. – Disputatio in causa SS. Trinitatis. Claudiopoli. 1568. – Az igaz kereszténységnek rövid Fundamentuma. Debreczen, 1569. – Az egéz szent irasbol valo igaz tudomán. U. o. 1570. – Igaz Szent Irasbol ki Szedettet Enek. U. o. 1570. – Krisztusnak, Sz. Péternek, Sz. Palnak és Pápának egymassal valo beszélgetései. U. o. 1570. – Herbarium. Az Taknac Foveknec nevekröl ... Kolozsvar, 1578. (Az első magyar botanika.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi