Az új kórház.
Az új kórház.
1891-ben nevezték ki Szaplonczay Manó dr.-t a megye tiszti főorvosává, ki a kórház és a bábakérdés fejlesztését a legnagyobb gonddal karolta fel. Tekintettel a kórház zsúfoltságára, az elmebetegek elhelyezése körüli tarthatatlan állapotokra, továbbá arra, hogy a kórháznak nem volt külön fertőző-osztálya és végül, hogy a bérbeadott élelmezéstől, a polgári ápolószemélyzettől a kórházat nagyrészt megszabadítsa, Szigeti Gyula János dr.-ral egyetértően, 1894-ben beadványnyal járult a megyéhez, mely, az előterjesztést méltányolván, elhatározta egy elmebeteg-osztály építését 100–120 elmebetegre, egy fertőző-pavillon építését 20 betegre és végül hozzájárult ahhoz, hogy az élelmezés házi kezelésbe vétessék és hogy az ápolás apáczákra bizassék s az ehhez szükséges helyiségek mintegy 150.000 frt költséggel megépíttessenek. Az építés vezetésére és felügyeletére Maár Gyula alispán elnöklete alatt kiküldettek: Szaplonczay Manó dr. tiszti főorvos, Szigeti Gyula János dr. kórházigazgató, Scholcz Gyula kir. főmérnök, Dépold Béla építővezető kir. mérnök, Ujváry Ferencz apátplebános és Tevely Béla dr. ügyvéd.
1897-ben készen volt minden. Az elmebeteg-osztályba a belügyminiszter is küldött betegeket. Az apáczalakás és a kápolna még készen sem volt, máris át kellett alakítani és kibővíteni, 30.000 frt költséggel. 1898-ban helyezték el az elmebeteg-osztály főbejárata fölött az emléktáblát.
A betegforgalom nagyarányú emelkedésével rendezte a vármegye az orvosi és tisztviselői fizetéseket is és emelte az ápolók és szolgák számát. Az igazgató-főorvos fizetését 800 frt-ról 1000 frt-ra emelték, természetbeni lakással, fűtéssel, világítással. Az alorvosokét 500 frt-ról 600 frt-ra, a gondnok fizetését 400 frt-ról 600 frt-ra és rendszeresítették az ellenőri állást, 500 frt fizetéssel. A kórházi káplán fizetését 400 frt-ban állapították meg. Az ápolószemélyzetet 16 apácza és 12 világi ápolóra emelték fel. Rendszeresítették a kapus- és gépész-állást és a házi kezelés miatt a saját 4 holdas telken konyhakertészetet rendeztek be, melyet elmebetegek míveltek. A nagy beteglétszám miatt az elmebeteg-osztályra osztályos orvossá kinevezték Telegdi Zsigmond dr.-t, később a belgyógyászati osztályra Ullmann Antal dr.-t, majd a szemészetre Schaeffer Károly dr.-t, a tüdőbeteg- és fertőzőosztályokra pedig osztályos orvossá Csurgó Jenő dr.-t.
1890-ben a betegfelvétel a 3000-et meghaladta, a bábatanulók száma is állandóan nagy volt, mert nemcsak Somogy, hanem Tolna, Veszprém és különösen Zala megyéből küldtek a kisközségek tanulókat, miért is Szaplonczay Manó dr. tiszti főorvos azt az előterjesztést tette, hogy építsen a vármegye egy szülészeti és nőgyógyászati pavillont. Ezt azonban a belügyminiszter nem hagyta helyben.
1893-ban a tiszti főorvos előterjesztésére elhatározta a vármegye közönsége, hogy a kórházi orvosokat és tisztviselőket is felveszi a megyei nyugdíjintézetbe.
1900 deczember hó 16-án meghalt a kiváló képességű, humánus és vasszorgalmú igazgató. Halála után a kórház vezetését Szaplonczay Manó dr. tiszti főorvos vette át, ki egyidejűleg leltározta és rendezte a kórház vagyonát. A mérleg szerint a felszerelés érteke 164.839 K 94 fillér, az épületeké pedig 346.139 K 38 fillér volt. Az alapítványi tőkék összege 78.453 K-ra rúgott.
1901 január hó 31-én nevezték ki igazgató főorvosnak Szigeti Gyula Sándor dr.-t, a budapesti II. sebészeti klinika tanársegédét.
Miután a sebészeti osztály már nem volt megfelelő, s mivel a tervezett nőgyógyászati és szülészeti pavillont a miniszter nem engedélyezte, az új igazgató-főorvosnak 229sebészi jártassága is szükségessé tette egy sebészeti pavillon építését. A kórházi választmány ezirányú előterjesztését a vármegye közönsége magáévá tevén, 1906-ban megépült a modern sebészeti pavillon 150.000 K költséggel, 60 rendes ágygyal és 4 különszobában 8 külön ágygyal. Van két műtő-terme és Röntgen-laboratóriuma is. A nagy arányokban terjedő tuberkulózis leküzdésére alakult „Tüdővész ellen védekező egyesület” 1912-ben a kórház kertjében modern tüdőbeteg-pavillont építtet 50 ágyra, 150.405 K építési és 20.000 K felszerelési költséggel. Az épületben nyertek elhelyezést a dispensaire helyiségei is. A kórház jelenleg 500 ágyra van berendezve.
Hogy a kórház ily nagyarányú fejlődésével annak betegforgalma is mennyire emelkedett, legjobban mutatják a következő adatok: 1910-ben ápoltak 4154 beteget 152.770 ápolási napon, 1911-ben 4430-at 153.784 napon és 1912-ben 4511-et 166.580 napon át.
* * *
