Almamellék.

Full text search

Almamellék.
Almamellék. Az Almás-patak mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 198, lakosaié 1455, a kik nagyobbrészt róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ízben 1313-ból van róla adatunk, a mikor Szigeti, később pedig Almamelléki Lancrét fiai és Almamelléki Beke István és János laktak itt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. A XIV. században Baranya vármegyéhez tartozott. 1626-ban Balogh János, 1660-ban Balogh András volt a földesura. 1692-ben Pataky Pálé. 1715-ben kilencz háztartást írtak 34benne össze. Ekkor már a gróf Batthyány családé volt, mely 1848-ig volt a birtokosa. Gróf Batthyány Gusztáv itteni birtokait az 1856–57. években a Biedermann család vette meg. Jelenleg báró Biedermann Rezső és lovag Biedermann Ottó örökösei a helység legnagyobb birtokosai. Az itteni róm. kath. templom csak 1890-ben épült. A községhez tartozik Korcsány-puszta és Németlukafa-puszta, mely 1234–1270 között Villa Luca, 1395-ben Lucafalwa, 1408-ban Lukafalua alakban szerepel. A hódoltság alatt elpusztult. 1733-ban a Koroknay családé volt, majd a gróf Batthyányak birtokába került, a kik 1848-ig bírták. 1856-ban a Biedermann családé. Az ide tartozó Szentegyed-puszta hajdan a Szalók-nemzetség birtoka és eredeti neve Töttös volt. E földterületet II. Géza király (1141–1161) a Szák-nembeli Nagylábú Pálnak adományozta, ki azonban 1183 előtt e földterületet a szent-trinitási és ökörmindszenti monostoroknak hagyományozta. Később a Szalók-nemzetség birtokába került, mely 1346-ban e birtokot – ekkor már Szentegyedet – a Száknembeli Zopa Miklósnak visszaadta. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor már plebániája is volt. Az 1660-ik évi dézsmaváltságjegyzék Balogh Andrást említi birtokosául. 1726-ban herczeg Esterházy birtokában találjuk. Az ugyancsak ide tartozó Szent-Márton-puszta, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben szintén már előfordul. 1469–70-ben Baranya vármegyéhez számították. 1470–73-ban Szigetvár tartozékai között szerepel. 1660-ban Balogh Andrásé. 1726-ban herczeg Esterházy birtokában találjuk. Végre Terecseny-puszta első ízben 1183-ban fordul elő. Később az 1346. évi határjáró levél is említi 1466–1542-ben Terechew alakban szerepel s hol Somogy, hol pedig Baranya vármegyéhez számítják. A községhez tartoznak még: Deszkametsző-puszta, Rózsahegy és Sásrét-puszta.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi