Böhönye.
Böhönye.
Böhönye. A szob–balatonszentgyörgyi vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 445, lakosaié 3034, kik közül 2280 a róm. kath. és 703 a református vallású. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Az 1536. évi adólajstromban Byhenye alakban fordul elő, a zágrábi püspökség birtokaként. 1550-ben Behene alakban szerepel. 1560-ban I. Ferdinád király Perneszi Ferencz fiának, Farkasnak, adományozta. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 6, az 1571. évi szerint 22 házból állott. 1598–99-ben Bogács Andrásé, de 1660-ban már Sárkány Miklósnéé. Egy 1703 előtti összeírás szerint Festetics Pál volt a földesura. 1715-ben 14 háztartását írták össze. 1726–33-ban Festetics Kristófé. 1776-ban Festetics Lajos, 1835-ben Festetics Antal volt a földesura. 1794-ben országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1856-ban Festetics Ágoston volt itt birtokos és jelenleg gróf Festetics Pál a legnagyobb birtokosa, kinek itt kényelmesen berendezett vadászkastélya van, mely 1876-ban épült. A községbeli két templom közül a róm. katholikust 1760–65-ben, a reformátust 1783–84-ben emelték. A lakosok temetkezési egyesületet, gyászkocsi egyesületet, tűzoltó egyletet, gazdakört, olvasókört, községi takarékpénztárt és önsegélyző egyesületet tartanak fenn. A község határának egy részét Cseh-mezőnek nevezik, a Festetics család részéről itt letelepített csehek után. A községhez tartoznak a következő lakott helyek: Dávod-puszta, Festeticsterebezd, Illés-major, Felsőakol, Kis- és Nagybalogd-puszta, Pósa-puszta, Törökrét-puszta és Vaskota-puszta. Dávod-puszta helyén feküdt a középkorban Dávod falu, a mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1550-ben Dávody György birtoka. 1598–99-ben Bakó Farkas volt a helység földesura. 1660-ban pusztaként Sárkány Miklósné birtoka. 1733-ban már Festetics Kristófé. – Festeticsterebezd helyén találjuk a középkorban Terebezd helységet, mely 1331-ben a somogyvári apátság birtoka. A XV. században az Anthimiaké volt, a kik a Terebezdi előnévvel is éltek. 1482-ben Szenyér várának tartozékai között szerepel. 1550-ben Wárday Zsigmond és Zalay Lénárt, 1660-ban az esztergomi káptalan birtoka. 1733-ban, pusztaként, felerészben az esztergomi káptalan, felerészben Festetics Kristóf jószága. 531856-ban a Festetics család déghi ágáé. – Pósa-puszta, egy 1703 tájáról való összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár birtoka. – A mai Illés-major helyén feküdt a középkorban Ellesi helység, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1550-ben Alya Mátyás és Perneszi Ferencz voltak a földesurai. 1583-ban már csak két portát írtak benne össze.
Böhönye. – Gróf Festetics Pál vadászlaka.
