Csököly.
Csököly.
Csököly. A nagyatádi járásban fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 400, lakosaié 1849, a kik közül 415 a r. kath. és 1405 ref. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Jákó-Nagybajom. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben van róla említés. 1382–83-ban Chukul, 1466-ban Chekel alakban fordul elő. 1466-ban a veszprémi püspökség birtoka. 1536-ban Pekry Lajosé. Az 1565–66. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban szerepel, 45 házzal. 1598–99-ben a veszprémi püspökség birtoka. Ugyancsak így szerepel az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt. 1817 okt. 10-én országos vásárok tartására nyert kiváltságot. A községbeli róm. kath. templom 1760 táján, a református 1856-ban épült. A lakosok kisgazdakört és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Van itt egy gőzmalom és homoktéglagyár is, mely Biró Sándor tulajdona. A község főutczája nagy részében oly széles, hogy a hang alig hallatszik át a másik oldalra. Asszonynépének a ruházata néprajzi szempontból nagyon érdekes és különösen az idősebb asszonyoké sokban emlékeztet még a török világra. A községhez tartozik: Malomlak nevű lakott hely.
