Felsőszentmárton (azelőtt Dráva-Szentmárton). A Dráva völgyében fekvő nagyközség. Házainak száma 271, lakosaié 1955, a kik leginkább horvátajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója Lakócsa, vasúti állomása Drávafok. Ősi neve Vaska-Szent-Márton volt. 1562-ben Zrinyi Miklós iderendelte a szenyéri őrséget, továbbá Perneszi Farkast, Babócsa várának parancsnokát és Tahy Ferenczet, hogy Arszlán béggel megütközzék. Az 1598–99. évi adólajstrom szerint a pécsi püspökség volt a földesura. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint a zágrábi püspökség jószága. Az 1715. évi összeírás megjegyzi róla, hogy lakosai már több ízben települtek ide, de mindannyiszor ismét elhagyták és legutóbb három évvel ezelőtt települt. 1726-ban a vaskai Szent Mártonról czímzett apátság volt a földesura és jelenleg is ez apátságnak van itt nagyobb birtoka, melynek jelenlegi haszonélvezője gróf Vay Péter pápai protonotárius. A róm. kath. plebánia és az apátsági tisztilak 1792-ben épült, a templom pedig 1852-ben. A községben 1870-ben 18, 1875-ben 28 és 1908. évi júl. 15-én 31 épület égett le, 1887. évi júl. 23-án és 1913 júl. 8-án pedig jégverés tette tönkre a határt. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A belterület egy része a Tábor nevet viseli, mert a török sereg állítólag itt táborozott. A községhez tartozik: Tábor-puszta, Verbóka, Zános-puszta, Borjáncz-puszta és Czigány-telep.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.