Hencse.
Hencse.
Hencse. A kaposvár–barcsi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 163, lakosaié 1064, a kik közül 431 róm. kath. és 604 ref. vallású. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Hencse-Hedrehely. E helységről a XV. századtól kezdve vannak adataink. 1443–1449 között Hedrehely mezővároshoz tartozott és annak sorsában osztozott. 1443 és 1449-ban vámhely is volt. Az 1554. évi török kincstári adójegyzék szerint ez időben 4 házból állott. 1565–66-ban 5 házát írták össze. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint a szigligeti vár tartozékai közé számították. 1692-ben Zengel Miklósé volt. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze és ekkor a királyi kincstáré volt. 1726-ban gróf Erdődy Sándoré, 1733-ban Czindery Ferenczé, 1767-ben a Nedeczky családé és Mérey Lajosé volt. 1776-ban Tahy Imre, Mérey József és Antal, Gussits Imre özvegye és Spissich Sándor özvegye voltak itt birtokosok, 1848 előtt Márffy Dénes, Spissich Lajos és Somogyi Lajos. Jelenleg Márffy Bélának és nejének, szül. Lyka Katalinnak, van itt nagyobb birtoka. A községbeli úrilakot Márffy Dénes a XIX. század első felében építtette s ez jelenleg Márffy Béláé. A református templom 1870-ben épült. A községhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta, Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapaz falu, melyről 1421–1446. évekből vannak okleveles adataink. Előfordul az 1536. évi adólajstromban is. 1733-ban a gróf Rindsmaul családé, 1856-ban a Márffyaké. Alsótapazdtól 76délre esik Gyöngyös-puszta, mely az 1565–66. és 1571. évi török kincstári adójegyzékekben is előfordul. 1571-ben 17 házból állott. Idetartozik még Dióspuszta is.
