Szenna.

Full text search

Szenna.
Szenna. Kaposvártól délnyugatra fekvő magyar kisközség; körjegyzőségi székhely. Házainak száma 336, ref. lakosaié 1662. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Kaposvár. 1443-ban Zana, 1446-ban Zenna alakban fordul elő, a kaposvári vár tartozékai között. 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatják birtokába. 1449-ben Mérey Lászlónak is voltak itt részei. 1447-ben a Szákosfalvi család tart e helységre igényt. 1450-ben Perneszi Pál, Hetési Cseh Balázstól, vett itt birtokrészeket. A XV. század második felében a Laki Thúz családé volt. 1484-ben Corvin János nyerte adományul. Laki Thúz János fiai, Alfonz és Mátyás, azonban 1494-ben visszakövetelték az atyjuktól elvett birtokokat. Hosszas per után, 1500-ban, II. Ulászló király rendeletére a székesfehérvári káptalan Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatta a helység birtokába. 1526-ban egy részét Perneszi Ferencz és testvérei, Péter és Balázs, nyerték. 1536-ban 155Szenna és Tokaj földesurai a következők voltak: Mérey Mihály, Korothnai János, Ellyewelgyi László, Perneszi Ferencz, Ipoltfy Tamás és Both János, 1550-ben pedig Perneszi Pál, Korothnay Máté és Mérey Mihály. 1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrinyi Ilona, vásárolták meg. 1560-ban egy részét Perneszi Farkas nyerte adományul I. Ferdinándtól. 1598-ban Perneszi Andrásé volt. 1612-ben Györgyé, továbbá János fiaié: Ferenczé, Istváné és Pálé. 1669-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek idegenítette el. 1678-ban pedig Perneszi Ferencz adta el az ő birtokait György özvegyének. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferenczné, birtokában találjuk. Egy 1703 táján kelt összeírás szerint ismét a Koroknay család volt itt birtokos. 1715-ben 18 háztartást írtak benne össze s ekkor gróf Esterházy Józsefé volt. 1726-tól a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. A református templom 1785-ben épült. A lakosok tejszövetkezetet és hitelszövetkezetet tartanak fenn és Szabó Jánosnak hengergőzmalma van itt. A községhez tartozik: Denna-puszta, mely eredetileg somogyi várföld volt. 1268-ban Lőrincz nádor, somogyi főispán, egy részét a hetesi nemeseknek ítélte oda, a mit IV. László király 1274-ben megerősített. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék plebániáját is említi. 1438-ban Gúti Országh Mihály és János nyerték adományul. 1460-ban Kaposújvárhoz számították. 1536-ban Both János és Fánchy Gáspár, 1550-ben Dersfi Farkas a földesura. Az 1598–99. évi adólajstromban még előfordul. 1726 óta puszta és a herczeg Esterházy-féle hit bizományhoz tartozik. – Kaposszerdahely- (azelőtt Szerdahely-) puszta. A Győr-nemzetség ősi birtoka, honnan a nemzetség egyik ága nevét is vette. E birtokot 1245-ben Ders kapta. Utóda, Miklós, 1335-ben itt pálosrendű kolostort alapított, Szent László tiszteletére. Az 1346. évi osztály alkalmával Szerdahelyi Miklósnak jutott. Ugyanekkor említik a Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben plebániája is előfordul. 1408-ban Szerdahelyi Koron János birtoka. 1489-ben Szerdahely, másként Péterfalva, Szerdahelyi Istváné. Az 1443–1453. években részben Kaposújvár tartozéka. Az 1550. évi adólajstromban Dersszerdahely alakban fordul elő s ekkor Imrefy János és Ferencz voltak a földesurai. Az 1565–66. évi török kincstári adóösszeírásban csak 2 házzal van felvéve. 1571-ben 8 házát írták össze. 1715-ben gróf Esterházy Józsefé, 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké volt. Később a Svastits, majd a Kacskovics és a Horváth családoké lett. Ezektől pedig Felső-Eőri Nagy Ferencz birtokába kerülvén, 1895-ben parczellázták s most 101 házában 600-nál többen laknak. – Ótelek-pusztát 1421-ben, mint Illyemindszenti János birtokát, a Tamási Vajdafiak nyerik adományul. Egy 1703 előtti összeírás szerint a Koroknay családé volt. 1726-ban már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott. – Az 1536. évi adólajstromban Szenna, Szerdahely és Tokaj szomszédságában Ropoly nevű birtokot találunk, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul Rupul alakban. 1550-ben Dersfi Farkas, Lengyel Boldizsár és Alya Mátyás voltak a földesurai. Most Töröcskéhez tartozik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi