Birtokváltozások a XVIII. században.
Birtokváltozások a XVIII. században.
Főleg nagy változás esett a Rindsmaul, a Harrach grófok és Prie márki óriási birtoktesteivel. A Rindsmaul birtokokból Büssü, Baté és Bécz 1731 óta Gyulai Gaal Gáboré, míg a babócsai és ladi uradalom 1750-ben Felsőbükki Nagy István kamarai referendárius tulajdonába megy át. A ladi uradalom röviddel ezután Czindery Ferencz Ignácz kezére jutott. A babócsai uradalom pedig, Nagy Istvánnak fiúsított leányával, a Verebi Végh családhoz kerül. A Harrach-féle birtokokat a Kiskrestenei Hunyady család szerzi meg, míg Prie márki óriás terjedelmű birtokaival Festetics Kristóf növeli meg már régebben is tekintélyes vagyonát.
De a középbirtokos nemesség birtokviszonyaiban is jelentékeny eltolódás észlelhető. Boronkay Ferencz megszerzi a Stansicsoktól Kutast. Berzenczét, melyet Kerecsényi Szalay Jánostól 1720-ban a rokon Madarászok és Szentgyörgyi Horváthok szereznek meg, 1736 után Niczky György veszi meg.
A báró Bakacs-örökösök 1736 körül megosztoznak; a birtokok egy része Tallián Józsefre (az ú. n. ötvösi ág egyenes ősére) megy át, a másik Szentgyörgyi Horváth Lászlónak jut. 1760 körül azonban Niczky Juditnak, Bosnyák Mártonnénak nagyanyja, Bakacs Julia jogán sikerül Csehiben, Túrban, Tátomban és Halagosdon örökségéhez jutni. A Mérey és Lengyel családok 1728 körül megfelezték a Somlyai-Fajszi-örökséget. A Lengyeleké lett Buzsák fele, a Botorfércz, Szend, Bogád, Káss, Nyim, Gyöngyös- és Csaba-pusztai részek, míg a Méreyeknek Hedrehely, Gige, Kadarkút és Tab községek, valamint a három Visnye-, Hodos-, Kenész-, Horogvég-, Körmend-, Szent-Imre-, Alsó- és Felsőugal-, Torvaj-, Lulla- és Szentkirály-puszták jutottak.
Madarász László gyermekeit végzetesen érintette atyjuk elszámolási ügye: elveszítették Csertőt és Mosdóst és 6 pusztát. 1740 után kezdi Somssics Antal birtokszerzeményeit, melyekkel a „jobb birtokos” nemesség közt is számottevővé teszi családját. A Mezőszegedi Szegedy család 1736 előtt visszaszerzi az Inkeyektől Inkét, Sandot és Lepledet.
Megállapítható jelenség, hogy a birtokos nemesség az oly családcsoportokba való beházasodással gyarapodott leginkább, a mely csoportokat a közszokás s ennek nyomán a hivatalos gyakorlat „familia” szóval jelölt. E szó a közös kapcsot képező család nevének jelzésével jelentette azokat a – mindig osztatlan állapotban lévő – több családot magában foglaló csoportokat, a melyek birtokaikat a közös leszármazás adta jogon bírták, így szerezték vissza mint együttes igénylők, mindig leányági leszármazottakként.
Így és ez értelemben használták állandóan a familia Perneszyana, Fayszyano– Somlyayana, Koroknayana, Szalayana gyűjtő megjelölést.
A Perneszy utódok a visszatelepedéskor már három ágon virágoztak: a Talliánok, Csapodyak és Vukovicsokban. A Talliánokba beházasodtak a Thassyak, a Szelesteyek s ezek útján a Tevelyek; a Szentkirályszabadjai Márffyak s ezekbe a Felsőbükki Nagyok és Kisbarnaki Farkasok edericsi ága; az Alsószilvágyi Gaálok; a Nemeskéri Kissek és Dávodi Bakó réven a Kisjeszeni és Megyefai Jeszenszkyek.
A Koroknay családot két főtörzs, a Ziliek és a Toposok alkották. Az előbbiektől a Thulmon, Hertelendy, László, Kovács, Tomcsányi, Farádi Vörös, Rostovics, Takács, 599Jámbor, Ságy családok származtak; nagy számuk miatt nagyobb gazdagságra egyikük sem tehetett szert, annál kevésbbé, mert a rokon Ebergényieket illető részeket a Festeticsek, a Szelestey-féle negyedet pedig előbb a Rindsmaulok, ezek után pedig a Sárközyek bírták. A Toposok ága a Kovács (más néven Gyergyevics) s ennek révén a Csányi, Szentmiklóssy, Árvay, Szenczy, Kisbarnaki Farkas (idősb vonal) s ezek által a Nagyalázsonyi Barcza családokat juttatta birtokhoz és szerephez. Topos unoka kezével lett birtokossá a vármegyében Becsvölgyi Paiss Boldizsár, a II. Józseftől kinevezett alispán is.
A familia Fayszyano-Somlyayanából eredt a Kaposmérei Mérey és a Tóti Lengyel család birtokjoga. A Lengyelek útján jött a vármegyébe a báró Majthényi, az Edvi Illés, a Tarródházi Kiss, a Bodorfalvi Baranyai, a Nedeczky, a báró Puttheany és báró Pászthory, a Felsőbükki Nagy, Jakabházi Sallér, Petőházi Gludovácz család. A Méreyek közé beházasodott családok legjelentékenyebbjei a Sorkikisfalui Gussics és Japprai Spissics család.
Nagyméretű beházasodás folyt továbbá a Thulmonok közé.
