Bő-nemzetség.

Full text search

Bő-nemzetség.
A Bő-nemzetség (nevének régi írásmódja: Bu, Beu) ősi fészke a mai (Jád melletti) két Bü-puszta, melyen a Szent Kereszt tiszteletére monostort is emelt. Két ága, a Thúz- (vagy Izsép-) és a Ders-ág országos szerepre emelkedett. Az előbbinek első ismert őse János; ennek fia, Izsép, 1236-tól kezdve szerepel, tagja a várföldek visszafoglalására felállított bizottságnak. Mint Kálmán herczeg híve, a Sajó melletti csatában esett el 1241-ben. Ősi vagyonát Gyog (Tótgyúgy) egy részének megszerzésével növelte. Fia (II.) János IV. Bélától Miklósit nyeri adományul, valamint Magyarinak addig a somogyi várnépek tulajdonát képező felét és Kölkedet. Mint Kun László híve, a hódtavi csatában (1282) lelte halálát. Fiának, Trepknek gyermekei közül (1313–1329) János a Laki Thúz, Péter a Létay, míg István két, 592a Kürtössy és a Messzer család ősei. Úgy látszik, az Izsép atyja Jánosnál egy nemzedékkel előbb élt a Ders-ág őse, Ders. Ennek két unokája Mihály (1287–1304.) zágrábi püspök, majd esztergomi érsek és Fogas Péter (1294–1300) székely ispán. A nemzetség birtokai növelésével tekintélyes vagyonra tesz szert, a melyeken 1449-ben osztozkodik meg. A Bő-nemnek egységes czímere nem volt, áganként, sőt személyenként más-más czímerjelvényt használt (medvét, griffet, sast és oroszlánt).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi