Botka (Széplaki, Szántói, Névedi).
Botka (Széplaki, Szántói, Névedi).
Előnevét nem a somogyi, hanem a zalavármegyei Szántóról, s a vasvármegyei Széplakról veszi. A Névedi előnévvel Mihály ága tünik fel. A család a Dunántúlnak elterjedt családja. Vármegyénkben, a hol Ferencz zalai és somogyi alispán (1630, 1647) fiának, Ferencznek már voltak birtokai, László, másik Ferencz fia (1730–1810) telepedett meg, feleségének, Hunkár Jusztinának, Antal és Szentviszlói Deseő Zsuzsa leányának nagygombai birtokán. Fiuk, József (1766–1832), Hermann Judittal, István és Kisbarnaki Farkas Julia leányával Bodrogon lesz birtokos. Ezek gyermekei: Pál és Antal (1809–1874), kinek Igmándy Jozefintől, Emanuel és von Otto Karolin leányától gyermekei: Sarolta Alsószilvágyi Gaál Jánosné és Antal. A másik ág – a Névedi – Bálint fiának, Mihálynak, Nádasi Terstyánszki Annával, József és Bodorfalvi Baranyai Anna leányával való házassága által lett itt birtokossá. Fiuk: János (él 1846), nejével Nedeczky Francziskával (1803–1882), Ferencz és Skerlecz Anna leányával atyja: Herminnek, Tallián Pálnénak, Ágnesnek, Igmándy Ignácznénak, Imrének, Mihálynak, Lászlónak (nős Sényi Aglájával), Jánosnak és Viktóriának, Igmándy Benedeknének (szül. 1821–1830 között). Ez ág Gesztin volt birtokos.
Czímere: négyelt pajzs, a jobboldali felső és baloldali alsó kék mezőben, zöld pázsiton egymással szembe forduló, elsőlábaikkal hatágú arany csillagot tartó két arany oroszlán; a jobboldali alsó és baloldali felső vörös mezőben, zöld pázsitból kinövő terebélyes zöld fa. Sisakdísz: a koronából kinövő, jobbra fordult pajzsbeli oroszlán. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Botka.
