Nemesek a Hunyadiak korában.
Nemesek a Hunyadiak korában.
Legjobban a Hunyadiak korának nemescsaládait és ezeknek birtokviszonyait ismerjük, Csánki Dezső kutatásai alapján. Az akkori nemesség tán teljes névlajstromának összeállítása mellett fényt vetett a birtokváltozások jogi alakjára, 594a birtokszerzés módjára is. Kb. 700 nemes családot említenek forrásai, tehát annyit, a mennyi a vármegyében egyidejűleg az 1840-es évekig többé nem szerepel.
A régi nemzetségi családok (Marczalyak, Szerdahelyiek, Thúzok) mellett jelentős szerepet játszanak ekkor a Dombaiak, az Újlakiak, a Gordovai Fáncsok, az Alapyak, a Szenterzsébeti Forster, a Tolnai Bornemiszák mint nagybirtokos, valamint a középbirtokos Geresgali Batthyány, Szobi, Zákányi Bodiszló, Hetesi, Korotnai, Endrédi Somogyi, Tóti Lengyel, Perneszi, Mérey, Zichy stb. családok.
A kisnemesség a ma is kuriális helyeknek ismert Szakácsi, Vid, Kisfalud és Déd helységekben és Túron tömörült.
Egyes nagyobb családoknak a Hunyadiak alatt történt kihatása, a Jagellók trónfoglalásával másoknak felemelkedése, a XVI. század folyamán jelentős változásokat okozott a birtokviszonyokban. Ezeknek meglehetős teljes átnézetét a mohácsi vész utáni adólajstromok adják.
