A segösdi királynéi uradalom legrégibb tartozékai Erdőcsokonya, a három Dobsza, Csehi (Kálmáncsehi, ma Kálmáncsa), Szob és Dencs voltak. Legkorábbi adatunk Dobszáról van. Erzsébet királyné 1277-ben a két Dobsza falut, a Buzád-nembeli Panyit fia Jakab mesternek adományozta; ugyanez a Jakab mester 1280-ban Csehit is elnyerte, de 1286-ban ezeket a falvakat hűtlensége miatt elveszítette. Utóbb kegyelmet nyervén, Erzsébet királyné Csehit és a három Dobszát visszaadta neki (Wenzel IV. 312.). Dencset (ma Fazekasdencs-puszta), 1284-ben már puszta földterületként említik az oklevelek (Hazai Okmt. VIII. 235.). Thomasina, III. Endre király anyja, 1295-ben a segösdi kerülethez tartozó Szob falut László comesnek, Mihály fiának adta (Pesty: Elt. várm.).
A XIV. század első felében az elősoroltakon kívül még Lábod és Aranyos szerepelnek a segösdi uradalom tartozékai sorában. Midőn I. Károly király 1327-ben János cseh király leányát: Annát, fiának, Lászlónak, eljegyezte, nászajándékul a királynéi városokból Segösdöt, továbbá Lábod, Csehi és Aranyos falvakat kötötte le. Az utóbbi helység ma puszta, Darány mellett. 1389-ben Barát, Ötvös, Bolhás, Atád, Szabás, Aranyos, Belcső, Csákány, Visonta és Gesztenye helységek szerepelnek a segösdi uradalom tartozékaiként. Midőn 1395-ben Zsigmond király Atádot, Szabást és Ötvöst Kővágóőrsi Györgynek adományozta, e helységeket a segösdi ispánságtól örökre elkülönítette. Ötvös eredetileg a kir. udvarnokok földje volt és csak később került a segösdi ispánsághoz (Csánki D. i. m: II. 634). Kálmáncsehi és Lábod 1395-ig Prodaviczi Ákos fia, Mikcs birtoka volt. Később a Marczaliak birtokába került.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.