Lázadó somogyi urak.
Lázadó somogyi urak.
A Kanizsaiak, Miklós és István, az értekezletről hazatérve, fegyverbe szólították a nemességet. Somogy nemességéből többen csatlakoztak hozzájuk, mint Rupoli vagy Rupolujvári Tamásfi István és János, Kaposujvár urai, továbbá Kővágóőrsi György fiai: Battyáni László és Albert, a kik Szabást, az egyik Atádot és Ötvöst bírták, Fáncsi György, Mesztegnyői Szerecseny Mihály (Mesztegnyő, Agáros és Edde birtokosa), Korpádi István és Péter.
A somogyiak már februártól erősen készülődtek erre a hadjáratra, a mint ezt Szécsényi Frank országbírónak febr. 14-én kelt kétrendbeli perhalasztó levelei bizonyítják, melyekben Sztárai Pónya fia Benedeknek, Hidvégi Bakos fia László, továbbá Bebek Imre vránai perjelnek: a Benedek pécsi főesperes és ennek sztárai, kisfalvi, simonfalvi stb. jobbágyai ellen indított perét a hadjárat miatt, elhalasztotta (gróf Zichy Okmt. V. 338.).
A pártütő főurak, Szlavónia felé vonulván, márcz. 23-án Hedreh (Hedrehely) községben gyűlést tartottak, melyből megparancsoltak az ország összes népének, hogy az adót Debrői István kezébe szolgáltassák be.
Nápolyi László késedelmeskedése azonban jelentékenyen megkönnyítette Zsigmond helyzetét. Zsigmond hívei ugyanis, névszerint: Stibor vajda, a Garaiak, Czillei Hermán, Maróthi János, Perényi Péter, a lázadás elfojtására egész haderejükkel egyesültek, miközben a felkelők, mint a Kanizsaiak, Marczali Dénes, Széchi Péter, Alsólendvai Bánfi László és István, a László király zászlaja alatt bejött olasz fegyveresekkel, a Rába felé vonultak.
V. László. (Az Orsz. Képtárból.)
Mátyás király. (Az Orsz. Képtárból.)
II. Ulászló (Az Orsz. Képtárból.)
Miksa király. (Az Orsz. Képtárból.)
