Szt. László.
Szt. László.
Géza halála után (1077 ápr. 25.), a váczi székesegyház előtt temetésére egybegyűlt urak, László herczeget kiáltották ki királylyá, a kinek uralkodásához Horvátország elfoglalása fűződik.
Zvonimir horvát király halála után (1087) felbomlott minden rend Horvátországban. László király 1091 tavaszán Ilona özvegy királyné és egyes főurak ösztönzésére hadat vezetett Horvátországba. A király serege Székesfehérvárról, az akkori fővárosból, az úgynevezett „Hadúton” vonult az Adriai-tenger felé. A Hadút, mely akkoriban a legfontosabb közlekedési vonal volt, két ágra szakadt. Az egyik ág a mai budapest–zágrábi országúton haladt a Balaton délnyugati csúcsáig, a Zala vizéig, onnan azután délkeletnek fordult Somogyba, s ott a másik ággal, mely Székesfehérvárról a Balaton déli partján Szemes és onnan Gamás és Marczali felé vonult, egyesülvén, Segesdet érintve, a Drávát Vaska táján lépte át (Pauler Gy. i. m. I. 157.). Marczali Henrik szerint viszont a Hadút a következő irányban szelte át a vármegye területét: Fok (Siófok), Zamárdi, Marczali, Segesd, Erdőcsokonya, Aranyos és Vaska (Felsőszentmártonnal szemben). László hadai győzelemmel vonultak előre s az ellentállást könnyűszerrel győzték le, de a kunok betörése gyors visszatérésre késztették a királyt.
