Villongások a királyi családban.
Villongások a királyi családban.
A cseh háború után IV. Béla király fiával, Istvánnal, a trónörökössel keveredett viszályba. 1262–63-ban szinte szakadatlanul tusázott az apa és a fiú a hatalomért, mígnem IV. Béla király 1263 aug. 3-án Lipcsén, Zólyom vármegyében, Majs mester varasdi és somogyi főispán, az esztergomi érsek és a pápai követ jelenlétében megerősítette a fiával kötött békét. Ez a Döröcskén is birtokos Majs mester, somogyi főispán (Karácsonyi J. I. 426.), kedvelt, nagy befolyású embere volt a királynak s a király hasonnevű fiának kincstartója. Majsnak jelentékeny szerep jutott az apa és a fiú közötti viszálykodások kiegyenlítése körül. IV. Béla király István fiával szemben kisebbik fiára, Bélára, támaszkodott, a kinek 1263-ban szlavóniai herczegségéhez Baranya, Somogy, Zala és Vas vármegyéket csatolta. E cselekedetével a király mintegy meg akarta mutatni híveinek, hogy ha idősebb fia méltatlannak is bizonyult a trónra és a szülői szeretetre, halála után azonban hívei a másik fiára számíthatnak. Ez az elhatározás valószínűleg akkor érlelődött meg a királyban, midőn 1263. év végén Segesden tartózkodott (Marczali Henrik Mill. Tört. II. 534. – Pauler Gy. i. m. II. 254.).
1264-ben újból kitört a harcz Béla király és fia István között, mely közel két évig tartott. 1266-ban azonban kibékültek. E belharczok alatt IV. Béla király híveit újabb adományokkal igyekezett hűségükben megerősíteni. Így Majs somogyi főispán közbenjárására a Döröcske-nembeli Salamon comes fia, Simon, a somogyi várhoz tartozó Predemeh nevű birtokot nyerte adományul. A Gut-Keled-nembeli Majádi Miklóst ellenben, a ki István ifjabb királyhoz pártolt, hűtlenségéért a Dráván innen és túl fekvő összes jószágaitól megfosztotta, azonban István 1270-ben országbíróvá és somogyi főispánná nevezte ki és 1271-ben, elkobzott birtokaiért is, bőven kárpótolta (Századok 1873. 711. Tört. Tár. IX. 105.).
