Nagy-kállói anyaegyház.
Nagy-kállói anyaegyház.
A szabolcsvármegyei gör. kath. egyházak között kétségkivül a legrégibb a nagy-kállói anya-egyház. Ez állításunkat megerősíti azon hiteles adat, hogy az 1780-ik évben kiadott szabolcsmegyei gör. kath. egyházak összeírásában a nagy-kállói, mint ősi egyház említtetik, templomát pedig a XVI-ik századból valónak mondják; de bizonyítja ezt Leopold császárnak 1670. április 30-án kiadott adomány- és kiváltságlevele, melyben a nagykállói gör. kath. egyháznak, mint már a XVII. században tekintélyes hitközségnek, nemcsak italmérési jogot adományoz, hanem az oklevélben szabad vallási gyakorlat, személy- és vagyonbiztonság mellett legmagasabb császári pártfogást és védelmet is biztosított.
Jóllehet e császári rendelet Kassán 1670. junius 4-én gróf Csáky Ferencz főispán, Nagy-Kállóban 1670. jun. 6-án Sennyey Ferencz várkapitány és szintén Nagy-Kállóban 1670. jul. 5-én Barkóczy Zsigmond, végül 1670. aug. 28-án a szepesi kincstári tanácskozmányban Nebest Mihály által kihirdettetett és annak szigoru megtartása megigértetett: mindazáltal a nagykállói gör. kath. hívek nem nyerték meg az óhajtott békét, mert a vallási 348zaklatások és polgári jogaik megcsonkításának törvényes orvoslása végett ismét a trón zsámolyánál keresnek meghallgatást és védelmet. Ezen felfolyamodásra 1689. febr. 5-én a fent érintett adomány- és kiváltságlevelet Leopold császár ismét megerősíti, azon határozott kijelentéssel, hogy a nagy-kállói görög-katholikus hívek, épen úgy, mint más vallásu polgárok, az év minden szakában jogosítva vannak az italmérési jog gyakorlatára, egyszersmind görög szertartásuk szabad követésében őket senki ne merészelje háborgatni és megzavarni. Már az a körülmény is, hogy mint fennebb említve volt, Taraszovics László püspök nyugalomba helyezése alkalmával Nagy-Kállót választá lakóhelyéül, csak megerősíti azt az állitásunkat, hogy itt már akkor egy jól szervezett gör. kath. egyházközség létezett, a melyben a hivatalától megfosztott főpásztor, ki erős kath. elveiért és az unió diadaláért püspöki süvegét áldozta fel, a vallás vigaszában keresett és nyert enyhülést. A nagy-kállói gör. kath. templom szerelvényei között van egy műbecsértékkel bíró, díszes ezüst kézi kereszt az 1690-ik évből ezen felírással: KÁLLAI RÁC ECCLESIA KERESZTI. ANNO 1690, egy ezüst tányérka a görög ritus szerinti kenyéráldáshoz, 1664-ik évből és egy díszes áldozókehely-takaró ezen körírattal: „Ezen takaró a város pénzén vétetett, Isten szolgája Fejér Péter által a kállói templomnak, 1677-ik évben. Atyának, és Fiunak és sz. Léleknek nevében.” Végül egy ezüst doboz a betegek áldoztatásához ezen felírással: A NEMES OROSZ ECCLESIJA TSINALTATTA 1788.
