Megalakulás.
Megalakulás.
E bizottság munkálata alapján az 1879. évi márczius hó 12-ére, Nyíregyházára összehivott közgyűlés kimondotta a végleges társulattá alakulást, egyrészről a bemutatott kecsegtető szabályozási költségvetés alapján, másrészt a miniszteriumnak a nyíri folyások elgátolását elrendelő határozata által előidézett kényszernek hatása alatt. – Alapszabályait megalkotta, elnökségét és választmányát megválasztotta, s kimondotta, hogy a szabályozás keretébe bevonandó minden olyan terület, a mely az által hasznot nyer, így az előleges ártérfejlesztés utján kinyomozott, de a részletes árfejlesztés által még bővítendő 26,727 holdat kitervő nyíri terület és a tiszai ártérből a nyíriek elöntésének kitett, mintegy 28,366 holdnyi terület.
Elnökké választatott székhelyi Majláth György országbiró, alelnökké: Jármy Ödön; az igazgatói teendőkkel az alelnök, a mérnöki teendőkkel pedig Szeszich Lajos bizatott meg. Majláth György országbiró az elnökséget el nem fogadhatván, helyette az 1879. évi április 18-ra összehivott közgyülés gróf Károlyi Tibort választotta meg elnöknek.
Az ekként megalakult társulat a gyüjtő-főcsatorna (most Lónyay-csatorna) kiépítésére nézve, a felső-szabolcsi tiszai társulattal, a két társulat teljes hatalommal megbízott küldöttei közbenjöttével 1879. évi szept. 16-án egy oly, közjegyzői okiratba foglalt és Majláth György országbíró elnöklete alatt a két társulat megbizottai által aláirt egyességet létesített, mely szerint a felső-szabolcsi társulat magára vállalta a gyüjtő-csatornának, a jóváhagyott tervek szerinti kiépítését és állandó jókarban való tartását; a Nyírvíz-szabályozó társulat pedig az építés költségeihez 200,000 frttal, és a fentartás örök időre való megváltására 50,000 frttal járult, lemondván ezen műhöz való tulajdonjogáról; – csak az iránt kívánt teljes biztosítékot, hogy a gyüjtő csatorna, az előirt méretek szerint úgy építtessék és a vállalkozó társulat által oly karban tartassék fenn, hogy az, a rendszeres csatornázással oda vezetett nyírvizeket biztosan magába fogadni és kártétel nélkül a Tiszába vezetni képes legyen.
Ezen egyezmény által, a sok keserűséggel folytatott érdekharcz és minden egyéb közösség megszünvén, a Nyírviz-szabályozás kérdése teljesen megszabadult eddigi nehézségeitől, és önálló, minden idegen érdektől független belügyévé vált a nyíri érdekeltségnek.
Az 1879. évi okt. hó 30-ára összehívott közgyűlés a kötött egyességet helyeslőleg tudomásul vette, – ugyanezen a közgyülésen alakult meg véglegesen a társulat tisztikara: igazgató-pénztárnoknak nagy többséggel Jármy Ödön, társulati mérnöknek pedig egyhangúlag Szeszich Lajos választattak meg. – A megüresedett alelnöki állásra Kauzsay Károly választatott meg.
