A vármegyében eljáró hiteles helyek.
A vármegyében eljáró hiteles helyek.
Hogy a vármegyét illető törvénykezési eljárásban az egyes káptalanoknak, konventeknek s a királyság első századaiban, sőt azután több ideig egyes parochusoknak is jelentős szerep jutott, azt számos azon időbeli okiratokból tudjuk. Mint vármegyei törvénykezési vonatkozást itt csak azt említhetjük fel, hogy az érintett hiteles helyek közül, leginkább bizonyítási felvételekkel, vizsgálatokkal, legtöbbször a n.-váradi káptalan, a leleszi konvent, utána az egri káptalan voltak a törvényt látó királyok, később a nádori vagy országbírói szék által megbízva. De része volt abban kétségtelenül a vármegye területén létezett szent-mártoni (tisza-szent-mártoni) kisvárdai, besztereczi, mihálydi, rádi kisebb kolostoroknak, sőt a bezdédi, karászi, thassi ős egyházaknak is. Így Róbert Károly egyik okiratából tudjuk, hogy bizonyos ujfalvi (ma puszta Tornyos-Pálcza határában) rendzavarási ügyben a vizsgálattal János ajaki parochus bizatott meg, aki egyszersmind borsovai alesperes volt. Hogy a borsovai alesperesi kerület a mai beregvármegyei Borsova vidékére terjedt-e ki, vagy a mai Demecser melletti Borsova puszta képezte ennek az alesperesi kerületnek központját, annak fejtegetése nem tartozik e fejezet keretébe.
