Komoró elpusztítása.
Komoró elpusztítása.
Okiratilag nem ismeretes előttünk annak a törvénykezési eljárásnak az eredménye, melyet Komorónak ezzel a példabeszéddel emlékezetben fentartott feldúlása vont maga után, de a Zichy-okmánytárnak Chepen (valószinüleg Csapon) 1311. körül kelt egyik okirata már tanúskodik róla, hogy az ország egyik főbírája Ung és Bereg vármegyék nemeseivel közgyűlést tartván, Lóránt fia Sándor panaszára Buchtai János és Beregi Makó ellen Komoró helység elpusztítása tárgyában tanúhallgatást rendel el. – 1336-ban pedig I. Károly király hagyja meg az egri káptalannak, hogy Komorói Tamás birtokán, – aki az okirat szerint a birtokát képező Komorónak mindenestől való elpusztitását, az ő kifosztását, magának elhurczolását és egy éven át rablánczon visszatartását, a következő évben pedig nevezett birtokán felül Bodón (elpusztult hely, a mai Komoró és Fényes-Litke közt a Tisza partján volt Bel-Öszöddel együtt, ma Bodonszeg dülő elnevezés tartja fenn emlékét) falujának hasonló módon elpusztitását, házának felégetését és nővére birtokának is felprédálását panaszolta, – a Cseteri Jób fiai által elkövetett hatalmaskodást vizsgáltassa meg.
A két feldúlás közül melyik okozta Komorónak elpusztulását, és melyik vonta maga után, hogy a közelébe eső Guta földtér, a melyen későbbi századokban a legujabb időkig, az után a földtér után nevezett „Guta” csárda állott, szomoruságban maradt meg Komoró végén, el nem dönthető. Elég az, hogy ez után az eset után, mely Szabolcs vármegye legrégibb törvénykezési eseteinek sorában számot tevő, Komorónak ujabbi benépesitését I. Lajos király vette gondjába, aki a Zichy-okmánytárban található okirata szerint, azzal az igérettel intézett az ország lakosaihoz felhívást, hogy a Komoróba települőket oltalmában részesíteni és szabadságaikban meghagyni, oltalmazni fogja.
Azon körülmény után, hogy az ország említett főbirája által Ung és Bereg vármegyék nemeseivel tartott törvénykezési gyülésen emelt panaszt az előbb említett Lóránt fia Sándor, Komoró község elpusztítása miatt sem 227Komorót, sem az említett törvénykezési esetet nem sorolhatni sem Ung vagy Beregh területéhez, sem ezeknek a vármegyéknek törvénykezési esetei közé, mert egykoru oklevelek szerint nemcsak Komoró, hanem az azon felül fekvő, a mai nap és az utolsó időkben Unghoz tartozó Győr is szabolcsmegyei község volt, amint ez Rozgonyi Simon országbíró Kisvárdai Domokos fiainak Kistárkányi Miklós deák ellen folyt perében, többek közt Győr nevü szabolcsvármegyei birtokra vonatkozó oklevelek viszszatartása dolgában, hozott itéletéből is kitünik.
A törvényszéki palota Nyíregyházán.
Hunyadi L. felvétele.
