Iskolák.
Iskolák.
Visszatérve a XVI. századba, az alakulás időszakához, az iskolák keletkezéséről s az új egyházhoz való viszonyukról kellene még röviden szólanunk. De adataink azon korból igen hiányosak. Annyi bizonyos, hogy minden új hitet valló gyülekezetben a prédikátor mellett minden községben voltak tanítók s így iskolák is. A fentebb elősorolt szabolcsvármegyei új hitet valló egyházközségekben a lelkészek díjlevelei mellett mindenütt fel van sorolva a tanítók díjleveleinek tartalma, a hol pedig ez részletezve nincs, ott ezen kifejezésekkel van jelölve a lelkészéhez viszonyítva a tanító fizetése: „A schola mesteré felényi”, vagy: „A schola mester bére felényi”, általában „schola mester jövedelme”, „mester béri”, vagy „Rectoris proventus”… Mindezek minden egyházból történetileg igazolják, hogy az új hitet valló gyülekezetekben már a XVI. században, az alakulás korában 355a lelkészek mellett „rectorok”, „schola mesterek”, s így iskolák voltak széltére. Hogy már a XVI. században, a reform. egyház értelmében s a fentebb említett zsinatok végzései szerint voltak szervezve a szabolcsmegyei egyház-községek, az több mint valószinű; sőt bizonyosra vehető. De a század végéről s a XVII. század elejétől már az esperesek neveit is jól ismerjük. Legrégibb, a kit ismerünk az esperesek közül: Csengeri János, pálczai lelkész, 1596-ból, utána Csehi Pál, ugyancsak pálczai lelkész 1601-ből, Pataki Bálint kis-várdai lelkész 1604-ből, Váczi András 1609. stb. stb., a mint alább látni fogjuk.
Igy folyt le a XVI. század, az alakulás s megerősödés korszaka a szabolcsvármegyei egyházközségekre nézve. Kétségtelen, hogy a reformáczió befogadását s elterjedését a fentebbiekben felhozott indokok mellett leginkább előmozdította a szabolcsmegyei nagyszámú középnemességnek a reformáczió mellett való sorakozása és nyilt állásfoglalása.
A nyíregyházi ev. ref. templom.
Hunyadi L. felvétele.
