A felvidéki megyék befolyása.
A felvidéki megyék befolyása.
Szabolcs vármegyét sem etnografiai viszonyai, sem népességének az ezen viszonyok által megszabott foglalkozása nem tették hivatottá az ipar nagyobbarányú ápolására, főleg a multban nem, midőn az ipari foglalkozás hazánkban csak ott gyakoroltatott szélesebb körben és főfoglalkozási ág gyanánt, ahol a mezőgazdaság űzésére a viszonyok alkalmatlanok voltak. Azonban Szabolcs vármegye egész terűletén az őstermelés mindenütt tért talált, minélfogva a megye lakosai nem is törekedtek a jövedelmező mezőgazdaságot más foglalkozásokkal felcserélni, annál kevésbé, mert az ipari és kereskedelmi téren a szomszédos felvidéki megyék virágzó iparával és kereskedelmével a versenyt különben sem vehették volna fel. Ezen felvidéki megyék, különösen a Szepesség, árasztották el a válogató izlésnek megfelelő ipartermékekkel Szabolcs vármegyét, míg a köznép szerény ipari szükségleteit, különösen az országos hírű debreczeni vásárokon szerezte be, noha a nagy-kállói vásárok is eléggé híresek és látogatottak voltak. Gátolta az ipar nagyobbarányú fellendülését azon körülmény is, hogy a kiterjedt mezőgazdaság a rendelkezésre álló összes munkáskezeket igénybe vette, minélfogva nagyobb iparvállalatok még akkor is csak csekély számban keletkeztek a megye területén, midőn hazánk kiválóbb vezérférfiai az iparfejlesztés szükségességét már erélyesen hangoztatták.
