Ábrányi Emil.
Ábrányi Emil.
Ábrányi Emil, szül. 1820. nov. 20. Szent-György-Ábrányban. Fia Ábrányi Alajos, családi néven lászlófalvi és mikeföldi Eördög Alajosnak, ki maga is működött az irodalom terén és fiát Emilt nagyon gondos nevelésben részesítette. Középiskoláit Nagyváradon elvégezvén, joggyakorlatra Pestre jött, ahol már ekkor élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki a Honderüben és az Életképekben és egy drámáját Omode Pál és családja czímmel a nemzeti szinházban elő is adták. Később, mint az ellenzéki párt híve, 203sokat írt Kossuth Hírlapjába, majd 1848-ban legszélsőbb baloldali programmal Jövő czím alatt maga is lapot indított. Pestnek bombáztatása alkalmával, mint kormánybiztos Pesten tartózkodott. Később a kormányt Debreczenbe, Aradra kísérte, míg a megfeszített munka miatt megrendült egészsége kényszerítette, hogy a világosi fegyverletétel után atyjához, Ábrányba vonuljon vissza. Nejének hirtelen történt elhalálozása oly lesújtó hatással volt kedélyére, hogy 3 hónap mulva követte őt a sírba. Meghalt 1850. ápr. 7. Számos szépirodalmi és politikai czikkein kívül, a sajtó felszabadúlása alkalmával Jókai Mórhoz írt nyilt levele, a Nagy-Szombat mellett elesettek felett tartott gyönyörű országgyűlési beszéde keltettek méltó feltünést. Egy népdalokat és novellákat tartalmazó kötete: Alföldi Lapok czímmel 1848-ban jelent meg.
