Korányi Frigyes.

Full text search

Korányi Frigyes.
Korányi Frigyes dr., egyetemi tanár, szül. 1828. decz. 20-án Nagy-Kállóban. Orvosi tanulmányait Budapesten kezdte. Szabadságharczunk kitörésekor belépett a hadseregbe és mint negyedéves orvosnövendék csakhamar ezredorvos-helyettes lett. A szabadságharcz után folytatta tanulmányait és 1851-ben letette az orvosi vizsgálatot. Ugyanezen évben Bécsbe ment Schuh tanár híres sebészeti klinikájára. Majd, hogy orvostudományi ismereteit tökéletesítse, beutazta Európát. Hat hónapig tartózkodott a hires fiziologus Purkynje és Pitha klinikáján, 1855-ben Páris, majd London, Berlin és Lipcse orvosi egyetemeit látogatta meg. Orvosi praxisát Nagy-Kállóban kezdte. Az orvostudományi irodalom terén kifejtett nagyjelentőségü munkálkodása csakhamar rá terelte a szakkörök figyelmét és 1865-ben a budapesti egyetemen az idegkórtan magántanárának, a következő évben pedig nyilvános rendes tanárnak és a belgyógyászati klinika igazgatójának nevezték ki. Mint ilyennek rendkívüli érdemei vannak ezen intézet szervezése és rendezése körül. Az ő nevéhez fűződik az országos közegészségügyi tanács szervezése is, melynek 1887-ben elnökévé neveztetett ki. Tevékeny részt vett a 215magyarországi Vöröskereszt-egyesület alapításában is, mely egylet egészségi bizottságának 20 év óta elnöke. 1897-ben az igazságügyminiszter kérelmére lemondott a közegészségügyi tanácsnál viselt elnöki állásáról, a mely alkalommal kineveztetett az igazságügyi orvosi tanács elnökének. Áldásdús működését nemcsak a hazai és külföldi tudós társaságok, hanem a király is elismerte, midőn őt 1877-ben királyi tanácsosi czimmel, 1881-ben a vaskorona-renddel, 1894-ben a magyar nemesség adományozásával, 1897-ben pedig a Szt.-István-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1891-ben főrendiházi taggá nevezték ki. Tagja ezenkívül a m. tud. akadémiának, a bécsi császári orvosegyesületnek, a berlini Gesellschaft für innere Medicin-nek, a párisi Société de Thérapeutique-nak, a londoni International Investigation Committéenak és még számos tudóstársaságnak. Egyik legnagyobb érdeme az, hogy az ő fáradhatatlan, – emberbaráti szeretetből fakadó, – nemes munkálkodása és izgatása következtében, Budapesten a szegénysorsú tüdőbetegek szanatóriuma, – az első e nemű intézmény hazánkban, – létesülni fog.
A magyar orvosi irodalomnak is egyik legkitünőbb művelője. Rendkívül sok orvostudományi értekezése jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban, melyek közül nevezetesebbek: Adalék a lép helyváltoztatási tanához. (1857.) Tanulmány a bujasenyvtan köréből. (1859.) Idegkórtani esetek. (1864.) Közlemények a Rókus-kórház idegkórosztályáról. (1865.) Az izlési érzék tanához. (1867.) Kasuistikus adatok a szivbántalmak kórismészetéhez. (1868.) A pokolvarról. (1870.) Adatok a bélrák tüneteinek ismeréséhez. (1872–73.) Adatok a májburkony kór- és gyógytanához. (1876.) A szívbillentyűk viszonylagos elégtelenségéről. (1880.) Néhány szó a hagymáz gyógykezelésének mai álláspontja felöl. (1877.) Rohadó hörglobnak maró higany belélegzések utáni gyógyúlásáról. (1883.) Adatok a tüdőüszök kór- és gyógytanához. (1880.) Hangrésgörcs felnőtteknél. (1889.) Az influenza járványról. (1890.) Idült hashártyalob, többféle növedék és rivóka a méhben. (1868.) Vélemény a kórházak rendezése tárgyában, stb. A Belgyógyászati kézikönyvnek is egyik szerkesztőtársa volt. Azonkivül munkatársa volt a „Real-Encyclopedie der gesammten Heilkunde”, a „Handbuch der speziellen Pathologie und Therapie” czímü és más külföldi tudományos munkáknak.

Korányi Frigyes.
Arczkép után.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi