Az első községháza.
Az első községháza.
A község tisztviselői 1761-ben erélyes férfiak lettek, kik gondosan vitték a község ügyeit s ez évben vásároltak egy házat, melyet átalakítva és kijavítva, „községházává” tettek; eddig a koronkénti főbíró lakása szolgált e czélra. A tisztviselők azonban az újabb keletü szerződéssel megelégedve nem voltak s gyűlésre hívták a népet, hogy sorsa felett határozzon. Tíz pontba foglalták össze „gravaminá”-ikat; ezeket az új földesúr elé terjeszteni határozták s azzal fenyegetőztek, hogy tagadó válasz esetén végleg ki fognak költözni lakhelyükről.
A lakosok nem nyernek orvoslást bajaikra s csakugyan ki akarnak költözni s az erre szükséges engedély megnyeréseért folyamodnak. Az 1761. szept. 4-én tartott „commissio” megengedte ugyan a kiköltözést, de oly terhes feltételek alatt, hogy azokat teljesíteni képesek nem lehettek. Követelte mindennemü kötelezettségeiknek három évre előre leendő lefizetését s azután 15 nap mulva távozniok kell. A tárgyalás folyama alatt kiderült, hogy az „ide vezetők” nevei a sérelmeket felsoroló kérvény alá nincsenek aláírva s a commissio arra számított, hogy ők le fogják csillapítani a kedélyeket, a mi egy boldogabb jövő reményében sikerült is s a többség lassanként beletörődött sérelmesnek talált újabb helyzetébe.
Ez alatt az idő alatt egyhanguan folyt a lakosok élete és csak Beck Mártonnak, Wandlik lelkész helyére történt megválasztása és a templomul használt urasági csűr kibővítésének kisérlete lobbantotta ismét lángra a néhány év óta alvó vallási gyűlölködést.
