100,000 frtos alapítvány. Kifogások az alapítólevél ellen. Az iskola megnyitása. Nyilvánossági jog.
100,000 frtos alapítvány. Kifogások az alapítólevél ellen. Az iskola megnyitása. Nyilvánossági jog.
Hogy miként, mily módon fejlesztette volna az egyház gymnasiumát tovább, ha vajjon egyáltalán képes lett volna-e erre e kebelében dúló u. n. pátens-kérdés okozta belviszály következtében, azt bajos volna megmondani. De épen ezen válságos időben jön az egyház jobbjainak segítségére Nyíregyháza városa, „százezer osztrák értékü forintnyi 5% kamatokat gyümölcsözendő összeget biztosítván egy evangelikus algymnasiumnak ezen város 199kebelébeni alkotására és örökös fentartására megoszthatatlan s kizárólagos alapul.” Azt hinné az ember, hogy Nyíregyháza városának ezen nagyszerű alapítványát hálás elismeréssel fogadja az ág. ev. egyháznak összesége s az alapítólevél szellemében s pontozatai szerint igyekezni fog röviddel ezelőtt megnyitott egy osztályu gymnasiumát tovább fejleszteni. De nem így történt. Az egyház hiveinek egy része, az u. n. patentalisták, kifogásolták az alapítólevelet s különböző ürügyek alatt mindent elkövettek, hogy annak érvényét megdöntsék. De czélt nem értek. Mert az alapítólevél értelmében megalakított iskolai tanács, élén Majerszky Lajos felügyelővel, eltekintve minden mellékkörülménytől s támogatva a város és a felsőbb felekezeti hatóságok által, az alapitvány terhére, már 1862-ben a II-ik, 1863–64-ben a III. és IV. osztályt nyitja meg s látja el tanárokkal. 1863-ban kebeleztetik be az iskola a tiszai ág. h. ev. egyházkerület középiskolai sorába; 1867-ben pedig, Schönbrunnban kelt legfelsőbb rendelettel, megkapja a nyilvánossági jogot s bizonyítványai államérvényeseknek jelentettek ki.
1865-ben a viszály elűl, iskola- és egyháztanács egyezségre lép s egyetértésben, 1867-ben, felállítják a gymnasialis előkészítő osztályt közösen. 1872-ben megszűnvén az előkészítő osztály, megnyittatott az V-dik.
