Dessewffy.
Dessewffy.
Dessewffy czímer.
Dessewffy (Cserneki és tarkői gróf). Szlavoniai eredetü. Már a XIII. században bírta Csernek várát. Tarkőt János nyerte 1558-ban. A török invázió elől a család Sárosba menekült. Szabolcs vármegyébe a XVIII. század közepén telepedett le. Rangemelések: János pozsegai főispán 1525-ben czímerujitást nyert. D. József altábornagy 1754-ben grófi, D. Henrik alezredes 1763-ban bárói, D. Sámuel 1756-ban bárói, D. István fiával 1775-ben grófi rangra emeltetnek. A XVIII. század elején D. Miklós Francziaországba költözött, utóda Károly visszatért, tőle ered a fiágon kihalt idősebb grófi ág. A család Királytelken, Büd-Szent-Mihályon, Balsán, Oroson, Bélteken, Vencsellőn, Tiszalökön és Bashalmán birtokos. Cízmer: négyelt pajzs szivpajzsa. Ebben arany mezőben, veressel fegyverkezett egyfejü fekete sas. Nagy pajzs: 1. és 4. veres mezőben hármas szikla középsőjén buzogányt tartó pánczélos kar, melyet jobbról ezüst-hold, balról hatszögü aranycsillag kísér. 2. és 3. kék mezőben, zöld alapon ezüst griff, előlábával arany koronát tart. Két sisak. Sisakdísz: I. két fekete sasszárny között hat ezüst strucztoll, mindegyik egy hatszögü veres csillaggal megrakva, takaró aranyveres; II. a pajzsbeli griff, takaró ezüstkék. Pajzstartó: két, a pajzstól elfordult fejü szirén, szétszórt arany hajjal, egyik kezöket a pajzson, másikat csipőre tartva. A család ez ága Sámuel sárosi főispántól származik, aki 1775-ben grófi rangra emeltetett, ennek fia volt István; ezé József (sz: 1771, † 1843) a vármegye követe, fiai: Aurél (sz: 1808, † 1842) korának egyik legkiválóbb férfia és Emil (1814, † 1866) a magyar tudományos Akadémia elnöke s a Földhitelintézet alapítója. Az utóbbi fia: Aurél (sz. 1846) az országos magyar gazdasági egyesület elnöke.
