Gräefl József főispán.
Gräefl József főispán.
Közben Bosznia okkupácziója s az ezt megelőzött háború kérdése szült általános fölháborodást, mely a képviselőházhoz intézett feliratban nyert kifejezést. Ebben a vármegye a kormány felelősségre vonását kívánja.
Bónis Barnabás főispán 1881-ben leköszönvén, Szabolcs vármegye főispánjává Gräefl József neveztetett ki.
Kossuth Lajost, ez évben bekövetkezett 80-ik születésnapja alkalmából, nagy lelkesedéssel üdvözölte Szabolcs vármegye s köszönő válaszát díszes ezüst-tokba helyezve, a vármegyei múzeum őrzi.
A közegészségügyi érdekek is élénken foglalkoztatták a vármegyét. A haladóság igen nagy volt s a halálozások száma felülmúlta a születésekét. A vármegye már 1881-ben felír a kormányhoz a szegények ingyenes gyógykezelése és ingyen gyógyszerrel való ellátása érdekében s a baj okát a népnevelés fogyatékosságaiban is felismervén, az iskola-fentartó hatóságokat ebben az irányban sűrün megkeresi és sürgeti.
A t.-eszlári híres pör izgalmai csaknem két éven át lekötik a vármegye egész közéletét. A fölkavart szenvedélyek, mind a két irányban, csaknem teljes fölfordulással fenyegetik a vármegye társadalmi életének békéjét s örök érdeme a vármegye közigazgatásának, hogy a jobbról-balról követelődző elvakultság és szenvedély közepett meg tudta őrizni a közbékét és rendet, egy minden pillanatban bekövetkezhető és minden oldalról fenyegető katasztrófától.
Az 1883-ik évi deczemberi tisztújítás motivumai közé ennek a szerencsétlen pörnek az akkordjai még belejátszanak, de ott is halnak el. Zoltán János lett az alispán, Miklós László főjegyző, Bégányi Ferencz árvaszéki elnök és Szikszay Pál főügyész.
