Klapka Rakamaznál.
Klapka Rakamaznál.
Midőn az országgyűlés Dereczenbe tette át székhelyét, e városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó lelkesedés lángja. Az egész vármegye vállvetett buzgalommal készült az ellenállásra. Szükség is volt erre, mert északról Schlick fenyegette a Debreczenbe menekült országgyűlést. Mészáros Lázár, a kassai vereség után egész Tokajig húzódott vissza, hol január 12-én Klapkának adván át a vezérletet, Debreczenbe ment. Klapka január 23-án Tokajnál Mészáros szétzüllött hadával átkelt a Tiszán és főkép a Tisza-vonal megvédésére szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa közt állítván fel.
A kassai ütközet következtében elbizakodott Schlick csakhamar támadáshoz fogott, de a 34. és 42. honvédzászlóalj vitézül visszaverte hadait, s a befagyott Tiszán át egész Tokajig üldözte a szaladókat. (Gracza György, A szabadságharcz története).
A rakamazi harcz után a vármegyét északról nem fenyegette többé veszedelem s egész az orosz bejövetelig megmenekült a háboru borzalmaitól.
Lelkesedéssel ülték meg mindenütt márczius 15-ének első évfordúlóját; a május 2-án tartott megyegyűlésen pedig a függetlenségi nyilatkozat hirdettetett ki.
