Nyíregyháza–tiszapolgári vonal.
Nyíregyháza–tiszapolgári vonal.
A negyedik helyi érdekű vasút a nyíregyháza–tiszapolgári vonal, melyre György Endre az 1896 évi 10. törv.-czikk alapján 1896. évi jún. 5-én 38586. sz. a. (l. Magy. Rend. Tára 1896. évi I. kötet 1472. lapján) kiadott engedélyokirattal nyerte az engedélyt. Engedélyes azután az 1897. évi 4. törv.-czikk alapján 1897. évi február 10-én 9620. (l. Magy. Rend. Tára 1897. évi I. kötet 134. lapján) kiadott engedély-okirattal engedélyt nyert, hogy a nyíregyháza–tiszapolgári vonal tiszalöki állomásától kiindúlva Bűd-Szt.-Mihályra szárnyvonalat építsen és ott a debreczen–füzes-abony–bűd-szent-mihályi vonalhoz csatlakozzék; minek folytán ez időszerint Debreczentől Tisza-Lökig közvetetlen személyvonatok közlekednek. A fővonal hossza 48 kilométer; tényleges építési költsége 1,320.000 frttal, vagyis 27.500 frttal kilométerenként van megállapítva; a szárnyvonal hossza 9 kilométer, tényleges építési költsége 246.000 frttal, vagyis kilométerenként szintén 27.500 frttal van megállapítva, a névleges tőkének összege nincs közölve.
Min a négy helyiérdekű vasútat a magyar államvasutak, a bevételek bizonyos hányada fejében, tartják üzemben és miután az állam a Szabolcs vármegye területét érintő országos vonalakat magához váltotta, Szabolcs vármegye összes vasútait a magyar államvasutak kezelik.
Összefoglalva az előadottakat úgy találjuk, hogy Szabolcs vármegye területét hét vasúti vonal szeli, még pedig: három országos vonal, úgymint:
a debreczen–nyíregyháza–szerencsi: Ujfehértó, Nyíregyháza, Királytelek és Rakamaz állomással és Császárszállás, Dessewffy-puszta, Virányos és Vaskapu megállóhelylyel;
a nyíregyháza–ungvári: Nyíregyháza, Kemecse, Demecser, Pátroha, Kis-Várda, Fényes-Litke és Tuzsér összesen 7 állomással és Sóstó, Bogdány, Kék és Bezdéd – 4 megállóhelylyel, végre;
a debreczen–szatmári: Szt.-György-Ábrány állomással.
Négy helyi érdekű vonal, úgymint:
a hajdú-nánás–bűd-szent-mihályi: Bűd-Szent-Mihály állomással;
a nyíregyháza–mátészalkai: Nyíregyháza. Nagy-Kálló, Kálló-Semjén, Mária-Pócs és Nyír-Bátor állomással;
az ohat-kócs–tiszapolgári: Szt.-Margita, Folyás és Tisza-Polgár állomással;
a nyíregyháza–tiszapolgári vonal, a tisza-lök–bűd-szent-mihályi szárnyvonallal: Nyíregyháza, Királytelek, Kisfás-Földház, Tisza-Lök, Tisza-Dada, Tisza-Dob, Tisza-Polgár és Bűd-Szent-Mihály állomással és Dessewffy-puszta, Bashalma, Tisza-Eszlár, Hajnalos, Vásártér, Rázom- és Tikos-puszta megállóhelylyel.
Az országos vonalak hossza 129 kilométer és a helyiérdekű vonaloké 121 kilométer, összesen 250 kilométer, úgy, hogy minden 19.66 kilométer területre egy kilométer vasút esik, ami nagyon kedvező arányszám.
Ezen vasútak forgalmát, a mennyiben az Szabolcs vármegyét érdekli a következő számok mutatják:
Szabolcs vármegye területét érintő vasutak 1897. évi forgalma.
