Egyházpolitikai kérdések

Full text search

Egyházpolitikai kérdések
Szápáry Gyula gróf miniszterelnök bukása után a kormányt Wekerle Sándor vette át, a kit nagybányai választói deczember 15-én újból nagy lelkesedéssel képviselővé kiáltottak ki. A Wekerle-kormány kinevezésével előtérbe léptek az egyházpolitikai kérdések, melyek közel két éven át foglalkoztatták a vármegye közönségét és jelentékeny hatással voltak a vármegyei pártviszonyokra is. Még 1893. év elején a két ellenzéki párt szervezkedő értekezletet tartott, mely alkalommal a függetlenségi párt elnökévé Jékey Zsigmondot választották meg, míg a nemzeti párt báró Vécsey Józsefet és Kovács Edét ismerte el vezéreinek.
Nagy László alispán már az 1893 márcz. 28-ára egybehívott rendkívüli közgyűlésen a következő indítványt nyújtotta be: „Szatmár vármegye közönsége mondja ki, hogy az egyházpolitikai kérdésekben a kormány által követett irányt pártkülömbség nélkül helyesli, az abban kifejezett elveket, minők a zsidó vallás reczepcziója, a polgári anyakönyvvezetés, a polgári házasság elvei, a tiszta szabadelvűség és a korszellem követelményeivel megegyezőnek tartja s annak mielőbbi megvalósításában a nemzeti szellem és erő nyilvánulását s erősödését látja, s ezen határozat szellemében a nagyméltóságú miniszterelnökhöz és az országgyűléshez feliratot intéz.” Az alispáni indítvány hosszabb vitát idézett elő. Míg Jékey Zsigmond, a vármegyei függetlenségi párt elnöke, Domahidy Elemér, Isaák Dezső és Adler Adolf dr. az alispán indítványát pártolták, addig Kováts Ede napirendre térést indítványozott. A papság nézetét Jordán Károly tolmácsolta, aki szintén Kováts Ede indítványához csatlakozott, kívüle még Nemestóthi Szabó Antal, Pazuchanits Ignácz és Peley József beszéltek a javaslat ellen. A közgyűlés 172 szavazattal 27 ellen elfogadta az alispán indítványát s felíratot intézett a kormányhoz és az országgyűléshez.
Az egyházpolitikai kérdések az 1894 márcz. 8-án tartott közgyűlésen kerültek ismét tárgyalásra. Debreczen városnak e tárgyban intézett átírata kapcsán Jékey Zsigmond határozati javaslatot nyújtott be, melyben indítványozza, fejezze ki a vármegye közönsége bizalmát a kormány és a képviselőház előtt az egyházpolitikai reformok terén tanúsított szabadelvű magatartásáért. A közgyűlés, – bár voltak egyesek, a kik ezt a javaslatot már meghaladottnak tekintették, – rövid vita után elfogadta Jékey javaslatát.
A vármegyei közlekedésügy terén különösen nagyjelentőségű volt a Szatmár – Tiszaújlaki törvényhatósági útvonal kiépítése, mely 1892 végéig egész Szárazberekig elkészült. 1893 május 27-én adatott át a forgalomnak a csengeri Szamoshíd. Az 1893. évi költségvetés keretében a vármegye javadalmazása 97.100 frt-ra emeltetett fel, ezzel együtt a vármegyei tisztviselők fizetésének kérdése is előtérbe lépett, melylyel a május 4-én tartott közgyűlés foglalkozott.
Június 15-én József főherczeg, a honvédség főparancsnoka jött Nagykárolyba, hogy a honvédség felett szemlét tartson.
A magas vendéget a vasúti pályaháznál Ujfalussy Sándor főispán és Nagy László alispán fogadták. A főherczeg gróf Károlyi Istvánnál szállott meg. Másnap szemlét tartván a honvédség felett, jun. 16-án Szatmár-Németibe ment, hogy az ottani zászlóalj felett szemlét tartson.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi