Táplálkozási viszonyok.

Full text search

Táplálkozási viszonyok.
A táplálkozási viszonyok szorosan a talajviszonyok szerint változnak. Legjobb az Alsó-Szamos mentén a csengeri járásban és általában a fekete televény termőtalajon; a nagykárolyi és gyarmati járásokban mindenütt főtápszer a búzakenyér, szalonna, hús, tej, tojás, hüvelyes vetemények, káposzta és csak igen kevés burgonya. A szatmári járásban nagyobb a burgonyafogyasztás; a tengeri liszt a főtápszerek közé emelkedik, búzalisztet csak a vagyonos családok fogyasztanak. A nyirvidéken rozskenyeret esznek és nagy a burgonyafogyasztás, végül a tej; szalonnát és húst ezek csak aratás idején esznek. Az erdődi agyagos talajon főtápszer a tengeri és búzakenyér, továbbá a napraforgó olaj; csak nagyon kevés húst és szalonnát fogyasztanak itt. Az Avasban egész éven át tengeri liszt, tej, vaj, olaj a főtápszer; nyáron szilva és alma. A nagybányai járás népe 1–2-szer eszik naponta. Vörös-hagyma, foghagyma, tej, száraz tengeri-kenyér megsózva; savanyútej; nyáron paszuly; ünnepnapon túrós palacsinta és nyers káposzta. A nagysomkúti járás józanéletű és jómódú része szalonnával is táplálkozik az előbbieken felül, az alkoholista családok a rendes étkezési időt nem ismerik, a főtt málé, puliszka mindég ott rotyog a fazékban, a ki éhes, belenyúl s hagymával, sóval, bőjt idején besózott hallal fogyasztja.
A táplálkozás és testi fejlettség közötti összefüggés felismerhető az újonczozás eredményében is. Jól érvényesül a csengeri járás tiszta faja, józanéletű magyar népével, a hol a 21 éves újonczok 70%-a vált be 1907-ben. A nagykárolyi járásban nehány homoktalaju község 50%-ra szállította le ugyanakkor az újonczok átlagát; a gyarmati járásban a pálinka 34•4%-ra, a szalkaiban 30•9%-a, váraljaiban 32•50%, a szatmáriban pálinka miatt 27%, az erdődiben 25.1%. Nagykároly városban 31%. Azonban dús táplálkozás nélkül is van jó testi fejlettség, mutatja az egészséges klímájú nagybányai járás 37•4%-al, Felsőbánya város 48%-al; ugyanakkor a somkúti járás fensíkjának jómódú pásztorlakosa, a józanéletű Butyásza, Berkeszpatak, Jóháza és Varulja 21 éves ifjai 1907-ben a sorozáson egytől-egyig beváltak. Ezek jó testi fejlettségüket a szabadban élésnek köszönhetik; nem szenvedik el a zsúfolt, egészségtelen lakás hátrányait. Annál szomorúbbbak e járás alkoholista családjainak 21 éves ifjain tett tapasztalatok; ezek csak ritkán alkalmasak a hadi szolgálatra,
A csecsemők táplálkozása terén nagy hibák történnek. Ugyanis mezei munka idején az anyák kora reggeltől naplementig a mezőn dolgoznak, csecsemőiket otthon aggok és gyermekek ápolására bízzák. Ezek többnyire káros, meg nem felelő ételekkel tartják őket, úgy hogy tömegesen betegszenek meg gyomorbélhurutban; ápolásuk is ugyanezen értelmetlen kezekben marad, azért nagy a csecsemőhalálozás. 100 egy éven aluli gyermek közül elhalt 1907-ben a csengeri járásban 30.6%, a nagykárolyiban 36.7%, a gyarmatiban 28%, a szalkaiban 25%, a szatmáriban 35%, az erdődiben 28%, a váraljaiban 30%, Nagykároly városban 32%, a nagysomkúti járásban 17%, a nagybányai járásban csak 5%. Nagybánya városban 6%. Ez utóbbi 3 alacsony halálozási százalékban gyomorbélhurut nem is szerepel mint halálok; holott az előbbi csoportban a halálok túlnyomó nagyrészét gyomorbélhurut okozta; ennek okát abban lehet találni, hogy a nagysomkúti és nagybányai járásokban kisebb keretei vannak 333a földművelésnek, a csecsemők táplálásában az anya részéről nincsen fennakadás; sem a korai elválasztás okai fenn nem forognak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi