A város oklevelei és levéltára.

Full text search

A város oklevelei és levéltára.
Felsőbánya oklevelei s levéltára. A középkori civitas de Medio monte múltját nemcsak a létalap közössége, de helyzete s kulturális érdekei is százszoros kapocscsal fűzték Nagybányához, s a kis testvérváros jóban-rosszban híven osztozott idősebb testvére sorsában. E közösség élénken visszatükröződik középkori okleveleiben, csakhogy ez okleveleket az idők viszontagsága erősen megtizedelte: napjainkig mindössze 10 db. maradt meg belőlük. Privilegiumait I. Lajos 1376-iki oklevelében újította meg; ennek Zsigmond 1393-iki megerősítésével Mátyás király által 1464-ben adott átiratot, abból az alkalomból, hogy azt bizonyos a két város között forgó perben Gőbel Tamás nagybányai bíró, a királyi személyes bírói szék előtt bemutatta, Mátyás 1482 augusztus 12-én Biró Ozsvát felsőbányai bíró kérésére, a felsőbányaiak részére is kiadta. Mátyás király ez oklevelét a város a pozsonyi káptalan 1555-iki átiratában bírja. A városi jogfejlődés önállósításáról tanúskodik Hunyadi János 1455 deczember 21-én Beszterczén kelt levele, melyben a felsőbányaiak helyzetét tekintve, az eddigi kiváltságok megerősítése mellett, az élelem és bor szabad behozatalára engedélyt ad s egyúttal a kapniki bányák mívelőinek is nyolcz évi bányabérmentességet biztosít. E kiváltságlevelet I. Mátyás 1465 augusztus 25-én, Rwdel Mátyás bíró és Záz János és Antal esküdt polgárok kérésére újból kiadta. Báthory István is adott róla 1482 január 18-án Ozsvát bíró, Hwzth Mihály és Záz Pál esküdt polgárok megkeresésére hiteles átiratot, ezenkívül megerősítették még II. Ulászló 1492-ben, II. Lajos 1518-ban, János király 1531-ben és III. Ferdinánd 1640-ben. A Hunyadi János által elvitt orgona fejében a templomnak ajándékozott bányabérről I. Mátyás 1465-iki, II. Mátyás által 1618-ban megerősített, 243II. Ulászló 1514-iki és II. Lajos 1526-iki okleveleit bírja a város, utóbbit Báthory Gábor 1613-iki átiratában. Van itt egy Nagybányához intézett oklevél is 1482-ből, melyben Mátyás király a felsőbányaiak borszállítási szabadságát a testvérvárossal szemben oltalmába veszi. A város fejlődési történetében igen nevezetes II. Lajosnak 1523. május 23-án Budán kelt kiváltságlevele, melyben a bányamívelő polgárokat mindennemű adóktól örök időkre fölmenti. E nagyfontosságú kiváltságot I. Lipót 1689-ben, III. Károly 1713-ban, Mária Terézia 1741-ben és I. Ferencz 1795-ben megerősítették. Erre vonatkozik még s az utóbbi három kiváltságlevélben szintén egész terjedelmében át van írva Rudolfnak egy 1601-iki oklevele, valamint Lipótnak 1690-iki okirata, melyben a város és a kincstár között kötött szerződést megerősíti.
A XVI. század legérdekesebb maradványa a Báthory Istvántól 1585. szeptember 8-án nyert kiváltságlevél, mely a város régi előjogait és törvénykezési szokásait foglalja írásba, s méltó párjául szolgál a nagybányaiak ugyanez időtájt megállapított jogszokásainak. E kiváltságokat erősítik meg Báthory Zsigmond 1588-ban, Rudolf 1601-ben, Báthory Gábor 1609-ben, II. Mátyás 1618-ban s I. Lipót, III. Károly, Mária Terézia és I. Ferencz fentebb idézett okleveleikben. Báthory István egy másik kiadványa a város polgárainak vámmentességi kiváltságát újítja meg. Báthory Zsigmond által 1588-ban, Rudolf által 1601-ben, II. Mátyás által 1618-ban s I. Lipót és utódai által említett okleveleikben megerősítve. Báthory Gábortól is van e tárgyra vonatkozó oklevél 1609. évből. A bor és élelmiszerek szabad behozatalát Báthory Zsigmond 1592. és 1594-iki oklevelei biztosítják. Kiemeljük még a város birtokaira vonatkozó okleveleket, úgymint a szepesi kamarának Szent János pataka betelepítésére vonatkozó engedélyét 1579-ből, Báthory Gábor Kisbányáról szóló adomány-levelét 1612-ből, I. Lipót s utódai megerősítésével s végűl Bethlen Gábor 1624-iki oklevelét, melyben a várost a somoshegyi erdő birtokában megerősíti. Mária Terézia vásártartási engedélye 1741-ből és Ferencznek ezt megerősítő 1795-iki oklevele egészítik ki a régi kiváltság-leveleket, melyek bádog-tokokban, a városi levéltár külön szekrényeben vannak elhelyezve. Akták és jegyzőkönyvek a régi korból teljesen hiányzanak s egyes iratok is csak 1532-től kezdve találhatók föl. Ezek között a legérdekesebbek II. Rákóczi Ferencznek a városhoz intézett rendeletei s levelei. A levéltár teljes anyaga csak a XVIII. század közepétől van meg.
Felsőbánya város régi pecsétje 5 cm. átmérőjü. Mezejében kilencz sziklából álló hegy két oldalán két bányász dolgozik; a jobb oldalinak kezében hosszú élű csákány, a baloldaliéban véső és kalapács. A köriratot: S. CIVITATIS DE MEDIO MONTE, pontokból alkotott körvonalak zárják be. A pecsét meglehetős tisztán van kidolgozva s munkája és betűinek jellege a XVI. század eleje vagy az előző század végére vall. Okleveles adataink a pecsét használatáról nincsenek, Ezen kivül 8 régi pecsét typariuma van meg a városi levéltárban, melyeken mind a legrégibb pecsét alakjai láthatók.
E pecsétek a XVI. és a következő századokból származnak. Legérdekesebb rajtuk az, hogy egyikök az 1222., más három az 1464. évszámot viseli. Mit jelentenek ez évszámok, minő jelentős eseményekre mutatnak vissza, nem lehetne-e azok valamelyikét összefüggésbe hozni az itt ismertetett régi pecsét keletkezésével? – e kérdésekre a város történeti emlékeinek teljes elpusztulása mellett bajos volna felelni. Pecsétünk, melynek füles foggantyúval ellátott ezüst nyomója is megmaradt, mindenesetre egyike a legrégibb városi pecséteknek s mint ilyen, nem érdektelen példánynyal gyarapítja a magyarországi városok középkori pecsétjeinek gazdag sorozatát.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi