Ember Károly.
Ember Károly.
Ember Károly lovag, budapesti tanitónőképző-intézeti igazgató, szül. Felsőbányán, 1863-ban. 1882-ben tanitói, 1892-ben tanári oklevelet nyert. Nevelő volt Brázován a Brázovay családnál. Innen szülővárosa az ősi róm. kath. főelemi iskolához hívta meg tanítónak 1884-ben. Tíz évig itt működött, az utóbbi 363években igazgató-tanítóként. Az iskolánál meghonosította a rendszeres kertészeti és háziipari oktatást. A növendékek munkájával 1886-ban a nagybányai iparkiállításon oklevelet nyert. Folytonos önképzéssel és irodalmi tevékenységével országos hírnevű tanférfiúvá lett már fiatalabb korában. A nyelv- és történettudományokból magán úton, Budapesten, polg. isk. tanári oklevelet szerzett. 1888-ban megindította az „Iskola” czímű pedagógiai havi folyóiratot, a mely köré egész csoportját gyűjtötte a fiatalabb magyar paedagógiai íróknak. Ekkor jelentek meg Jellemképzés a népiskolában; Az engedelmességre nevelés módszere; Az önérzelem, önbecs, önszeretet nevelése cz. munkái. 1894-ben Vaszary Kolos bíbornok-herczegprímás az angol kisasszonyok intézetében levő kir. kath. tanítónőképző és polgári iskolai képző paedagógiai tanárává hívta meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanúlmányi alapból fentartott képző igazgató-tanárává nevezte ki. Budapesten a kath. nevelésügy igazi reformátora lett. Szervezte a millennáris I-ső kath. tanügyi kongresszust, melynek világi elnöke volt. Ezen kívül 1900-ban, 1906-ban tartottak a kath. tanférfiak az ő elnöklete alatt kongresszust. Szervezte az Országos Kath. Tanügyi Tanácsot, s e szervezet élére mint világi elnököt nevezte ki a püspöki kar. 1895-ben megindította a Szent-István-Társulat kiadásában a „Népnevelő”-t, mint a kath. népoktatási intézetek hivatalos közlönyét. Ujabb művei: A kath. autonómia és a népnevelésügy. A kath. magyar népoktatás kilenczszázados története, Neveléstani és módszertani jegyzetek, A magyar nyelv és fogalmazás kézikönyve (1902.), Falusi iskolások olvasó- és tankönyve (1898.). Vannak polgári és felsőbb leányiskolai tankönyvei is. A Magyar Tanitók Otthonában éveken át vezette a paedagógiai vitaestélyeket, mint a nevelési osztály elnöke. Érdemeinek jutalmazásáúl a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi osztálya már 1894-ben tagjai sorába iktatta. Budapest székesfőváros IV. ker. (belváros) a törvényhatósági bizottság tagjává választotta. A római szentszék több rendbeli kitüntetésben részesítette: XII. Leó pápa a Pro Ecclesia et Pontifice dísz aranykereszttel tüntette ki. 1904-ben IX. Pius a Nagy Szent Gergely-rend lovagi czímét és keresztjét adományozta érdemeinek elismeréseül és 1907-ben a pápa díjtalanúl a Nagy Szent Gergely-rend középkeresztjét küldte neki Zichy Gyula gróf pécsi püspök által.
