Zolnai Gyula.

Full text search

Zolnai Gyula.
Zolnai Gyula, egyetemi tanár, nyelvtudományi író, szül. Nagysomkúton, 1862 decz. 3-án. Eleinte a papi pályára készült, de azután 1882-ben a budapesti egyetem bölcsészeti karán a nyelvészeti szakra iratkozott be, hol tehetségét Simonyi Zsigmond felismervén, az akkor készülő Nyelvtörténeti Szótárnál adott neki foglalkozást. Később Szarvas Gábor mellett ugyancsak a Nyelvtörténeti Szótár és a Nyelvőr szerkesztésében segédkezett (1884–85.), a mely folyóiratban már 1883 óta számos nyelvészeti dolgozata jelent meg. 1887/88-ban az egri kath. főgimnáziumban, 1888-tól 1893 végeig pedig a székesfehérvári áll. főreáliskolában tanárkodott, honnan 1894-ben a budapesti V. ker. főgimnáziumhoz helyezték át. 1895-ben a budapesti egyetemen a magyar nyelvészet magántanárává minősítették. 1897-ben az Akadémia megválasztotta levelező-tagjává, a hol székét „Az új Nagy Szótár föladatáról” czímű értekezésével foglalta el 1899-ben, miután az Akadémia már előbb az újonnan fölállított Szótári Bizottság előadójává és ezzel az új Nagy Szótár szerkesztőjévé választotta meg. 1905-ben az újonnan alakúlt Magyar Nyelvtudományi Társaságnak titkára s egyszermind folyóiratának, a „Magyar Nyelv”-nek társszerkesztője lett. Ugyancsak ez év tavaszán a Nagy Szótár érdekében a német szótárirodalomnak, nevezetesen a müncheni Thesaurus Linguae Latinae s a Grimm-féle szótár szerkesztésének tanúlmányozása czéljából Németországban tanulmányútat tett. 1906-ban augusztus havában ő felsége a kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti és finn-ugor összehasonlító nyelvtudományi tanszékére ny. 400r. tanárrá nevezte ki. Mint ilyen egyszersmind a kolozsvári középiskolai tanárképző-intézet rendes tanára és a kolozsvári orsz. középisk. tanárvizsgáló bizottság tagja. – Zolnai, mint Simonyinak, Szarvas Gábornak és Budenznek tanítványa, szorosan a magyar nyelvtudományt műveli és különösen a nyelvtörténetnek alapos búvára. A M. Tud. Akadémia már egyetemi hallgató korában egy szófejtő értekezését (1884.), később pedig a „Mondattani búvárlatok” (1893.) czímű dolgozatát a Sámuel-díjjal tüntette ki. Számos nyelvészeti czikke és értekezése jelent meg a Nyelvőrben, Nyelvtudományi Közleményekben, Philologiai Közlönyben, a Budenz- és Hunfalvy-Albumban stb., a melyek közül több akadémiai dícséretet is nyert.
Önálló munkái: Szómagyarázatok. (1890.) Mátyusföld nyelvjárása. (1891.) Mondattani búvárlatok. (1893.) Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. (Az Akadémia kiadása. 1894.) Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. A Magy. Tud. Akadémia megbízásából szótárrá szerkesztette Zolnai Gyula. (1902/6.) Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. A legrégibb magyar nyelvemlékek rövid ismertetése. Kiadta a Magy. Nyelvtud. Társaság. (1905.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi