A város története.

Full text search

A város története.
A Károly helységnév 1335-ben fordul először elő oklevélben. Addig inkább csak afféle tanya volt, az akkor már terjedelmes és ősi, honfoglalás útján szerzett Károlyi-birtokon. A legrégibb időkben, még a magyarok bejövetele előtt, – Béla király névtelen jegyzője és mások szerint, – a dákokon és szármatákon kívül e vidéket a kazár is lakta, a magyarral rokonfaj, a mely eredetét és nyelvét a töröktől vette. A kazár szó jelentése „kecskepásztor”. Karácsonyi János történetírónk fejtegetése nyomán indulva, a Károly helységnév is tőle származik, következő levezetéssel: Kazar, Kazir, Karil-ly, Karu-ly, Károly.
1080-ban már monostor volt a város közelében levő Kaplony faluban és e körül terültek el ezek a Károlyi, – akkor még Kaplon nemzetségbeli – javadalmak. Egyike volt ezeknek a Karul-puszta a szaniszlói-határban. Ez később „Kis-Karul” lett, míg a mostani Károly, a hol a birtokos család fészkelt, fejlődésnek indulván, a „Nagy-Karul” nevet nyerte.
170Az alapító család mindenképpen azon volt, hogy a helység minél szélesebb arányokban épüljön. Az egyre települőknek megengedte, hogy új utczákat nyissanak. Egy osztálylevélben egyenesen kikötötték a felek, és különösen Károlyi Márhárd fiai, hogy szabad legyen a maguk részén a Nagykárolyban levő mocsaras helyen uj házsort építeni és azt lakásokkal benépesíteni.
És nőtt a helység. 1346-ban már hetivásárt tartottak benne szombatonként, a mire a Károlyiak „vérök ontásával teljesített hű szolgálataikért és sok sebbel szerzett harczi érdemeikért” kaptak jogot. 1387-ben meg szabad ispánságot, – pallosjogot – adományozott Zsigmond brandenburgi őrgróf, mint az ország főkapitánya, a Károlyi Márhárd fiainak. Ugyanabban az évben az első nagy vásár tartását engedélyezte Zsigmond király a Károlyiaknak szatmármegyei Károly nevű birtokukban. De mindamellett, hogy emelkedett forgalma, szaporodott népessége, az 1396-ból keltezett okiratban, – a midőn a közös birtokrészeken, de különösebben a Károlyi Simon építtette „Uj utczá”-n osztozkodnak a Károlyiak Szécseni Frank országbíró előtt, Visegrádon, – még csak három utczájáról esik szó, úgymint Wy-ucha, Berve-ucha, Bobád-ucha, azaz Uj- Börvelyi-, Bobáld-utczákról.
1410-ben egészen bírták Károlyt a Károlyiak. 1419-ben új királyi adomány megerősíti őket benne. 1428-ban már Nagy-Károlynak nevezik. 1482-ben építette az első kőházat Károlyi Lancz László, a mit a szatmármegyei nemesség nem jó szemmel nézett, mert attól tartottak, hogy vár lesz belőle, a miből ellenük foglal állást. Ámde Mátyás király szigorú parancsot küldött a vármegyére, hogy meg ne akadályozzák a rendek a lakóház épitését. Ugyanabban az évben két országos vásárra adott engedelmet Mátyás király, úgymint bőjtvasárnapra és szept. 14-ére. 1470-ben Vadai-utcza is fordul már elő a családi kódexben. 1492-ben II. Ulászló király Károlyi Lancz János jobbágyainak mindennemű háborgatás, törvénytelen kereset ellen oltalomlevelet állitott ki.
A XVI. és XVII. század története hézagos, hiányos. Tény és való azonban, hogy ugyancsak mozgalmas volt mind a kettő. Háborús idők zajlottak el Nagykároly fölött. Török világ járta. Még adót is fizetett Nagykároly húzamos időn keresztül a portának és nemcsak pénzben, de emberéletben is. A vármegye levéltárának, 1683-iki acta publ. czímű íratai között Kalmár Mihály és Balla János, hites emberek tanúvallomásai szerint „jővén az törökök, csordájukat, méneseiket, és az embereket levágta, elrabolta; némely közülök kiszabadult, némely oda van ma is.” Továbbá: „esztendőrül-esztendőre való adójuk, ment mostan az utóbbi hódolásban 11 esztendő alatt ezer forintokra...” stb. Nem csuda, hogy inség is látogatta aztán.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi