Berend, kisközség a Szamos mellett, 83 házzal és 480 lakossal, kik közül 436 magyar s nagyobbrészt ref. vallású, továbbá 53 gör. kath. Határa 863 kat. hold. A XIV. század elején jelentékeny község lehetett; már ekkor egyháza is volt, s a szász eredetű Berendi család birtoka, a kiket bányamívelésre hívott meg egyik árpádházi királyunk és itt adományozott nekik birtokot. Mai nevén írják 1330-ban mikor Berendi Márton mester Károly király udvari vitéze volt, és később, 1463-ban, mikor Berendi István czímeres nemeslevelet kapott Mátyás királytól és 1490-ben, mikor a szinéri uradalom részeként sorolják fel. 1525-ben II. Lajos király alatt pénzt verettek Nagybányán a Berendiek czímerével, ezzel a felirattal: „Temp. David. de Berend. Camer. Rivuli Do.” 1545-ben Gosztonyi Miklós nyeri el az egész helységet, 1665-ben Váraljai Horváth Istvánné, Kende Jánosné és Sándorházy Ferencz kapnak benne részjószágot. A XVIII. század végén a Lónyay, Darvay, Csaba és Gáspár családoknak volt itt nagyobb birtokuk, a XIX. század elején a Csaba, Gáspár, Virágh, Pogány, Papp és Nagy családoknak. Most legnagyobb birtokosa Bikfalvy Albert. Vasúti állomása, utolsó postája és távírója: Szatmárudvari.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.