Erdőszáda.
Erdőszáda.
Erdőszáda, kisközség a nagybányai járásban, 275 házzal és 1278 lakossal. Ezek közül 99 magyar, 40 német, 1137 gör. kath. oláh. Határa 3615 kat. hold. 1427-ben Erdewdzad, 1470-ben Erdewdzada néven írják. 1429 körül a Csaholyiaknak Mátészalka vidékén is volt egy Erdődszáda nevű falujok s a régibb irók gyakran összetévesztették a kettőre vonatkozó adatokat. Ez a község a XIV. században a kővári uradalomhoz tartozott és a Drágfiaké volt. Az 1424-iki osztozáskor a béltelki uradalom része lett s 1470-ig a Béltekyeké. Ekkor a hűtlenségbe esett Bélteki Mihály birtokát a Drágfiak kapták meg s az övék volt a XVI. század derekáig, a család kihaltáig. Azontúl vagy az erdélyi fejedelemé s annak adományából a Báthoryaké, vagy a magyar királyé, a ki az erdőszádai uradalom középpontjává tette és Szatmárhoz csatolta. Ennek az uradalomnak részei voltak 1592-ben Magyarerdőszáda, Oláherdőszáda, Remetemező, Balotafalva, Barlafalva, Papbikó, Válaszút, Szilistye, Szakállasbikó, Aranyos, Tomány, Farkasaszó, Oláhtótfalu. 1634-ben Zsegnyey Borbála, a báró Károlyi Mihály özvegye kapott reá kir. adományt. Egy századig a gróf Károlyiaké volt, de 1784-ben gróf Haller Erzsébeté, báró Hunyady János özvegyé lett. A Hunyadyaktól 1810-ben megvette gróf Dégenfeld Miksa. Most gróf Dégenfeld Sándor birtoka, a kinek hatalmas kastélya van a hegy fokára építve. Ezt még gróf Dégenfeld Miksa építtette és neje fejezte be. A kastélyban sok értékes, pompás vieux-wien, sčvresi, meisseni, régi japán s kinai porczellán van és körülbelül 2000 kötetből álló könyvtár. A községben gör. kath. templom van. Van itt egy földvárszerű emelkedés is, a melyet várhelynek tartanak. Határához tartozik a Csüröskert major és a Junáczatanya. Van itt körjegyzőség, csendőrség, posta, távíró és vasúti állomás.
