Nagymajtény
Nagymajtény
Nagymajtény, kisközség Nagykároly és Szatmár között, 250 házzal, s 2000 magyar lakossal, a kik közül 1662 r. kath., 257 g. kath., 12 ref. vallásu. Határa 5764 k. hold. Nevét 1332-ben Mochtin, 1348-ban Mothen; 1387-ben Mahtin, 1490-ben már Maythen Oppidum alakban írják. Hajdan nevezetes község és már a XIV. század elején egyházas hely. Földesura 1360-ban Miklós és Petten, Szántai (Zanthoui) Tomay fiai. 1391-ben a Báthoryaké, kik 1417-ben újabb részt kapnak benne. Ettől kezdve az ecsedi uradalomhoz tartozott és annak egyik középpontja volt. Hozzátartozott Dob, Zsadány, Ombod, Amacz, Bazán, Gilvács és Szent Miklós. A Báthoryak magvaszakadta után a királyi fiskus foglalta le 1609-ben. 1638-ban már mezővárosi kiváltságai vannak, de a XVII. század közepétől ismét az ecsedi uradalomhoz csatoltatott és a Bethlenek, majd a Rákóczyak birtoka volt. A szatmári békét határában kötötték, mert Kismajtény akkor még Nagymajtényhoz tartozó puszta volt. A békekötés után gróf Károlyi Sándoré lett. A háborúk ekkor már nagyon megviselték a községet. Gróf Károlyi Sándor a még itt lakó kevés reformátusokat Börvelybe telepítette, a helyükre pedig Württembergből hozott svábokat, kiknek nagy része itt tért át a kath. vallásra és templomot építettek, de ez 1791-ben, a község nagy részével együtt, leégett s helyette 1797-ben építettek újat. A községben ma is gróf Károlyi Lajosnak van nagyobb birtoka. Határához tartoznak a Kopaszpart puszta és a Kovácsház tanya. Majtény szomszédja volt hajdan Kathol község. Ez 1390-ben Körössy László, Darambossy András és Egry Péter birtoka, melyet Szántói Petten Jánosnak és Istvánnak adnak el 100 arany forintért és két csikóért. 1391-ben azonban már a Báthoryaké. Nem lehetetlen, hogy a mai Kasod puszta tartja fenn az emlékét. A lakosok ma már egészen megmagyarosodtak. A község vasúti és távíró-állomása Kismajtény, a postája helyben van.
