Nagypeleske.
Nagypeleske.
Nagypeleske, kisközség a szatmári járásban, 155 házzal és 1110 magyar lakossal, kik között 719 g. katb., 186 r. kath., 67 ref., 138 izr. vallásu. Határa 3397 k. hold. Nevét 1348-ban Pylyske, 1450-ben Nagpiliske néven írták. 1234-ben Arnold comes, az Alsólindvai Bánfiak őse, klastromot építtetett ide Szent Margit tiszteletére. Ősi birtokosai a Pylyskeyek voltak, a kik már a XV. század elején kihaltak. 1437-ben a Szántai Becski, 1439-ben a Csarnavodai családnak van itt birtokuk; ugyanebben a században a Csáky és a Perényi család is földesura. A 126Szántai Becskieké maradt egész a XIX. század derekáig, de egy rész a rozsályi uradalomhoz tartozott. A XIX. század elején egyedüli birtokosa a Tasnád-Szántói Becsky család volt, a melynek szép kúriája is volt a községben. A XIX. század derekán a báró Sennyei és Buday családok is földesurai voltak. Most nagyobb birtokosa nincs. A gör. kath. egyház temploma 1838-ban épült. A községnek érdekes emléke egy 1568-ban kelt oklevél, a melyben II. Miksa császár vásárjogot adományoz neki. 1892-ben a község jórésze leégett. A határnak Tatárerdő nevű része a tatárjárás emlékét tartja fenn. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E tájon feküdt valahol a XV. századig Dombó helység is, mely már 1373-ban szerepel a Pylyskeiek birtokaként. 1428-ban a Dombai család is birtokosa, mely a maga részeit a Csákyaknak adja el. Most körjegyzőség; vasuti állomás, posta és távíró szintén helyben van.
